Magyar Református Ébredés, 1946 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1946-07-13 / 14. szám
4 MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS taang^éíiumi tyifátiáó Keresztyénscg é§ a forint Sokáig! bírtad haláltáncodat öreg pengő. Elmúlt világ bukott pénze. Mint á íliodt ember kinőtt szakálla, túi’.él/fced magad, új világban régi tempóid eszte- lenj hadakozása mérhetetlen kárt okozott. Fiatal Forint felé vágyakozva néz a nemzet. Aranytartalék» többtermelés, takarékosság és hit a fedezet. így várja az új, jó pénzt a közgazdasági élet, Kégi időkből új világba »átmentett« intézmények között ilyen reménységekkel vizsgáljuk keresztyén egyházainkat. A frázisinfláció ájtömlött a két világ vízválasztó szakadékán, s Új világban, régi cégér alatt, napról-napra értéktelenebbé válik az cm h érv ás ári ó - érték. Aranytartalékunk: az Űr .Jézus Krisztus kínálja magát az új hódításhoz. Töméntelen, üres fecsegés helyett az egyszerű, tiszta Ige igényét hirdeti meg a reformáció. Többtermelés a hitből fakadó hálaáldozatokban megmentheti a két ember viszonyát. Tiszta dolog, hogy intézményeinket, iskoláinkat, egyházainkat egyedül erre az alapra lehet felépíteni. Takarékosságra késztet a jövő, körültekintésre és óvatosságra a számszerűség kérdésében. Túlméretezett, üres kamaráink falait összébbhúzni parancsoló szükség. Letűnik a tömegegyházak napja, s kél a maradék, a minőségi ke. resztyénségé. Hit, hegyeket mozgató, világáramlatoknak nekidülő hit az egyedüli fedezete az újraformált egyháznak. Az Ígéretekbe vetett iiit, a bűntudaton, becsületes bűnbánaton és bűnbocsánaton alapuló hitvalló egyház poklok kapuiig helytálló értéket ígér. Ebben érdemes hinni, ezért érdemes imádkozni. Szakai Antal HÍREK Nyíregyházán nyári egyetemi előadásokat rendez a debreceni Tudományegyetem Társaslélektani Intézete augusztus 21-től szeptember 2-ig a politika, a pedagógia, a társadalomlogika, a filozófia, a teológia, a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a fizika, a folklór és a zeneesztétika tárgyköréből. Lesznek orosz- angol, francia, török, szerb, román, latin és görög nyelvtanfolyamok. Az előadások igazgatója Karácsony Sándor. Részletes meghívót kívánságra küld szerkesztőségünk is. A VII. Országos Református Konferenciát augusztus hó 18—20. napjain Nyíregyházán rendezi meg a Református Gyülekezeti Evangélizáció Barátai Társasága. A konferencia programját Róma 14 : 7—9._versei szabják meg. Legyen ez a konferencia igazi találkozója a magyar lelki ébredés népének. Készülj rá! Imádkozz érte. Hívogass és jöjj el reá te is. Az evangéliumi egység érdekében július 2-án Budapesten találkozó volt, melyre hivatalos volt minden református területen dolgozó evangéliumi közösség. A megbeszélésnek ugyan nem volt sok gyakorlati következménye, de reméljük, hogy folytatása lepz. Az engedelmes evangéliumi egység feltétele az ébredésnek. Vizsga a szemináriumban. Legutóbbi számunk hasonló című beszámolójába értelemzavaró sajtóhiba csúszott. A cikk utolsó bekezdése helyesen így hangzik: Vizsgánk eredményeképpen/ kiderült, hogy a szeminárium tartalma az Úristen, formája a magyarság és ha produkciója még naiv és egyszerű is, hisz. szük és reméljük, hogy ez egészséges újszülött életprodukciója, övé a jövő. (Folytatás) Ugyanez megy végbe a templomi imád. Ságban, amikor mi, szegény bűnösök, megállunk a gyülekezetben a felséges Isten előtt. És ugyanez ismétlődik, vala. hányszor az Ur asztalához járulunk. Ez mind evangéliumi gyónás. Miért ne lehetne helye ilyen gyónásának nálunk is? Ez döntően különbözik a római katolikus gyónástól. Ott nem Isten, hanem a pap, tehát egy ember veszi ki a gyónást, mintha ő úr és bíró volna bűneink felett. És ugyancsak ö az, aki feloldoz, mintha Krisztus bocsánata fölött rendelkeznék. A pap áll az Isten helyén és a Jézus Krisztus helyén. Ez ellen tiltakoztak a reformátorok, amikor ezt a fajta gyóilást elvetették. Mi ezt csak megköszönhetjük nekik. Az egyszerű és csodálatos ajándék elpusztulna abban a pillanatban, amikor nekünk a mennyei Atya keze helyett emberi kezekbe kellene hullanunk. Nincs azonban a gyónó imádság mellett, amit mindenki csak a mennyei Atyával intézhet el, egy másik gyónás is emberek között és emberek előtti Nincs megírva: »Valljátok meg a ti bűneiteket egymásnak! (Jakab 5:16.)« Dávid az 51. zsoltárban, mielőtt Istennel szólt, Náthán prófétának vallotta be vétkét. Az Ujtestamentumban pedig Keresztelő János emberei tesznek vallást bűneikről (Máté 3:6). És amikor mi gyónásról beszélünk, vájjon nem ilyen: emberek előtt való kibeszélésre gondolunkI Van-é helye az evangélium népe között ennek a fajta gyónásnak? Nincs vájjon rengeteg ember, aki éppen ilyen után vágyódik, hogy belső nyomorúságától és küzdelmeitől megkönnyebbed- jék és ha lehet, megoldást és gyógyulást találjon? Nincs hely és mód erre a mi gyülekezeteinkbenI Menjenek talán máshová: orvosokhoz vagy szektákhoz? És vájjon ott igazi vigaszt találhatnak a Krisztus bűnbocsánatában? Hagyjuk egyszerűen futni őket? Elég ha őket csendes imádságra, vagy gyülekezeti imádságra utasítjuk? Ismét felelek: Meg kell tanulniok azt. az utat, amely az imádsághoz és úrvacsorához vezet. Hogy azonban ezt megtalálják és megtanulhassák: bűneiket Jézus elé tenni és bocsánatát elfogadni, itt van segítségre szükségük. És ez a segítség abban ált hogy találjanak egy testvért, aki a lelkész is lehet és remélhetőleg alkalmas ember is erre, vagy bárkit a gyülekezet hivő tagjai közül, tehát valaki atyafit, akivel beszélgetésük indul meg, ami elvezet a gyónáshoz. Beszélgetés, amelyben ez a másikat bűnei nyomorúsága felől kérdezgeti és az elmondhatja azt, ami a lelkét nyomja, hogy aztán a hitben erősebb imádságában magával vigye testvérét Isten elé és a Jézus Krisztus bocsánatát kérje részére. Ez evangéliumi gyónás. Miért van erre szükség? Mert mi, emberek, nagy fáradsággal igyekezünk bűneink megismerésére, hogy azok napvilágra jussanak. Ám a bűnnek ereje és a Sátán démoni hatalma éppen abban mutatkozik, hogy bűneinket elfedezni akarja. Mély ellenérzések élnek bennünk aziránt, hogy feltárjuk bűneinket. Egész büszkeségünk és gőgünk ágaskodik ellene. Magunk akarunk végezni vele és tiltakozunk ez ellen, hogy magunkat Istennek és kegyelmének kiszolgáltassuk. így maradunk foglyok, nem tudván megváltani a mi bűneinket. Ekkor jöhet segítségül egy beszélgetés az én atyámfiával. A bűnt egész a gyökeréig kiáshatjuk, az Ur elé tegyük, hogy azt kegyelmesen megbocsássa. És ezúton jön a mély és őszinte imádság és ilyen lélekkel állhatunk magányosan vagy gyülekezetben, kiáltván Istenhez, hogy megkapjuk az Ö kezét és segedelmét, megelevenítő Szentleikét, a mi szegény, de már szabad és Istentől újra megáldott életünkbe. Bárcsak megértenők, hogy milyen nagy segedelem van ebben a gyónásban, amit mi egymással lelki beszélgetésben folytatunk, hogy aztán Jézus Krisztus megbízásából, ezt másoknak is felajánlhatnák. (Miért nem árad a gyónás fo. lyama? Miért nem segítünk ebben egymásnak? Férj a feleségnek, szomszéd a szomszédnak, barát a barátnak? Miért kicsi a készségünk? Mikor olyan sok és nagy a meg nem bocsátott, bűn kínja, am% mind megoldásért kiált. Engedjük hát a gyónás tiszta bibliai for. rásit folyni közöttünk. Vagy talán at. tói félünk, hogy a római gyónás megint visszatért? Nem, ez a gyónás evangéliumi. Itt nincs ember Isten és közöttünk, csak segítő van, aki utat mutat az Atyához, az imádsághoz, a megbocsátó kegyelem elfogadásához. Egy azonban elkerülhetetlen: ez a segítő alázatos lélek legyen. Nem köthet magához, mert nem ember kezébe tesszük le bűnünket. Neki magának is bűnbánatban kell ál- lani az Atya előtt. Csak egyet akarhat: a jó Pásztor keze alá segíteni, aki alátt ő maga is él. Ha hiányoznak ezek a gyón. tató atyák és anyák, akkor kérjük a mennyei Atyát, hogy újból adjon ne. künk ilyen hivő lelkeket.) (Vége) Magyar Megmaradás Imaközössége • »... az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Ür azt nézi, mi a szívben van.« (I. Sámuel 16:7.) Valljuk meg, hogy Istennek mindig igaza van, hogy Jéous a Krisztus. Ismerjük el alázatosan, hogy ti sztát al a óságain k megfertőzik magunk körül még a levegőt is, hogy bűneink és következményei jóvátehetetlenek, hogy azt hisszük, Isten nem tud, vagy mer kérlelhetetlen lenni, hogy a hivő magyarok kegyességük, ben, a hitetlenek formálisan újra sokat káróonkodniak, bogy a pénzügyi helyzet szülte bűnre való alkalmakat kihasználjuk. Köszönjük meg, hogy Krisztusban emberhez nem méltó körülmények között is lehet ember- módra élni, hogy két rossz közül választhatjuk aiz Isten kínálta harmadukat: a jót, hogy vannak új jelentkezők a magyar ébredés szolgálatára, hogy lapunkat még kiadhatjuk, a szegedi konferenciát. Könyörögjünk Isten irgalomra indulásáért, az ébredés útonálló,i, akadályai félre- állításáért, a szolgálatban hűtlenekké váltók id. vétségéért, augusztusi programunk megvalósít, hatóságáért, az S. D. G. balatonszárszói és a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diák. szövetség tahii konferenciáiért, a zsidómis-szióért, a kezdődő békekonferenciáért. Újítsuk meg magunk odaszánását a magyar ébre. dés hivő, imádságos és áldozatos szolgálatára. Bibliai vezérfonal JÚLIUS 14 Máté 20 : 17—19. I. Sámuel 29. 15 ,, 20 : 20—28. „ 30. 16 ,, 20 : 29—34. 31. 17 21 : 1—11. II, Sámuel 1. 18 if 21 : 12—17. >f 2. 19 9 9 21 : 18—22. 9 9 o. 20 21 : 23—32. 9 9 4. 21 ,, 21 : 33—46. 9 9 5. 22 99 22: 1—14. 6. 23 ,, 22 : 15—22. ,, 7. 24 t 9 22 : 23—33. 8. 25 9 9 22 : 34—40. 9. 26 ,, 22 : 41—46. 10. 27 ,, 23 : 1—39. 11. 28 24 : 1—51. 12. 29 9 9 25: 1—13. 13. 30 9i 25 : 14—30. 99 14. 31 99 25 : 31—46. 99 15. Lapunk legközelebbi száma július 27-én jelenik meg. MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS Felelős szerkesztő és kiadó: Békefi Becó Szerkesztőbizottság: Bereczky Albert. Draskóczy László, Karácsony Sándor. Mészáros Gábor, Nagy Gyula és Victor János Helyettes szerkesztő: Fekete Sándor Kiadja: a Református Gyülekezeti Evangélizáció Baráti Társasága Nyíregyháza, Jósa András-u. 23. Megjelenik egyelőre minden második szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX., Lónyay-utea 33. A csekkszámla: Békefi Benő, Nyíregyháza, 17.079 642533. — Athenaeum Rt. Budapest Felelős: Gorszky Tivadar igazgat»' //Szabad Tanács" Nyíregyháza, 1946 augusztus 14—17 Lapunk szerkesztősége augusztus hó 14—17. napjaira Nyíregyházára hívja az összes magyar református lelkészeket, presbiterekét, evangéliumi és gyülekezeti munkásokat, sőt minden érdeklődőt, hogy az ott tartandó szabad tanácson együttesen megtárgyaljuk az evangeli- záció, a reformáció és a magyar ébredés időszerű kérdéseit. t Sorra kerülnek az Ige, az igehirdetés, a teológia, a misszió, a gyülekezeti munka, a díakónia, a liturgia, a kegyesség, a református neveles és iskolaügy, az egyháztagság, az egyházfegyelem és az egyházszervezet, a magyarság belső helyzete, történelmi küldetése és az ezekkel kapcsolatos kérdések. A sokféle látás, programra, reformterv közül látnunk kell, melyek vannak Istentől, melyek azok, amelyek Isten Igéjén alapulnak. Ezért volna szükség arra, hogy mindenki, aki ezek iráni a kérdések iránt belső, imádságos felelősséget hordoz, ott legyen az augusztusi »szabad tanácson«. Tegyünk félre minden nehézséget, külső és belső gátlást s áron is megmérve az alkalmat, legyünk ott mindannyian ezen az eszmeváltó egybesereglésen. Ez a »szabad tanács« több akar lenni a megszokott konferenciáknál, tanácskozásoknál és megbeszéléseknél. Itt szeretnénk feltárni Isten megismert akaratát és komoly, kezdeményező lépéseket tenni a magunk illetékessége körében az engedelmesség vonalán- Nem elmélkedni, hanem cselekedni kívánunk, nem beszélni, hanem látásokat!, átvenni, átadni és becsületesen meg is cselekedni, amit Isten kíván az Ö Igéjében. Készülj a szabad tanácsra, mert hivatalos vagy rá. Imádkozz a szabad tanácsért, ment Istennek kell felajánlanunk azt. Tedd ügyeddé a szabad tanács ügyét, mert egyházunk és népünk jövendőjéről van szó. Kérj részletes meghívót és prngrammot!
