Magyar Református Ébredés, 1946 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1946-05-18 / 10. szám
4 MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS HÉTKÖZNAPI KERDESEK a ,/iemtöxődöm“ ó/zexetet Evangélizáció Szolnok. Isimért tiszaparti vasúti csomópont. A város lakosságának valamivel több mint 10 százaléka református. A gyülekezet lelkipásztora Szokody Gyula, segédlelkészc Czanik Béla, vallásoktató lelkésze Kuthy Béla. Az április 29—jmájus 5-ig tartott evangélizáció az elgyülekezeti evangélizáció volt ebben a gyülekezetben. Minden reggel bibliatanulmányozó órán János első levelét vettük át harmincegynéhá- tiyan. Délutánonként presbitereknek, asszonyoknak, leányoknak, fiúknak, gyülekezeti munkásoknak, férfiaknak volt összejövetele. Esténként volt a ■templomi evangélizáció, melyre 250- 200-an jártak el lassan növekvő látogatottsággal. Utána a Magyar Megmaradás ima közösségének imabeli programmja szerint imaóra volt. Fábián Éva testvér látogatásokat végzett, énekeket tanított, iratterjesztést rendezett. Megütköztek. megbotránkozta.k, igazat adtak. ellen mondottak, néhányan elindultak, Isten felé fordulták s engedelmességet fogadtak. Istené a dicsőség. Jézusé a győzelem! B. B. A Magyar Megmaradás Imaközössé- gének imádkozó-bet ét sokfelé megtartották. Beszámolót a következő számban kívánunk közölni, mire a jelentések befutnak. Kaposvárott május 23—24-én lelkésztalálkozás lesz, melyen Bereczky Albert is résztvesz és szolgál. Hódmezővásárhelyen május 25—június 2-ig gyülekezeti evangélizáció lesz. melyein az Igét Békefi Benő hirdeti. A debreceni teológusok június 1 és 2-án csendes napokat rendeznek, melynek tárgya az ébredés. KÖNYV Jöjjetek énhozzdm. összeállította Vi- rágh Sándor. (Református Traktátu- Vállalat, Budapest kiadása.)' Válogatott! bibliai igék és zsoltáridézetekből összeállított imádságok gyűjteménye. Nem szemel vén yes Biblia akar lenni, űem a Bibliát óhajtja helyettesíteni, hanem segítséget akar nyújtani elindult embereknek a Bibliában való eligazodásban. A naponkénti rendszeres ige tanulmányozáson túl, az írásban még járatlan lelkek, bajukban, örömükben, kétségükben, vagy panaszukban könnyebben megtalálhatják, szinte láncba fűzve, az Igének éppen nekik szánt gyöngyeit. A könyvecske egyébként konfirmációi ajándékkönyvnek készült. A gyülekezetek — sajnos — ma nem igen tudnak Bibliát (mégesnk Ujtcstámen- tomot se) ajándékozni a konfirmandusoknak. A jelenlegi anyagi nehézségek között is kellene azért valami emlékeztetőt a kezükbe adni. Erre jó most a »Jöjjetek énhozzám«, mely 1 pengős alapáron kapható a Traktátus könyvkereskedésben. Szeretettel ajánljuk a gyülekezetek -figyelmébe.-Bibliai vezérfonal Május 18. Máté 2:19—23. Ezek i el 46. 19. » 3: 1—12. » 17. » 20. » 3:13—17. 48. 21. » 4: 1—11. Dániel 1. 22. 4:12—17. » 2, 23 4:18—22. 3. » 24. 4:23—25. 4. » 25. 5: 1—1G. 5. » 2G. 5:17-48. 6. 27. ■ G: 1—18. 7. 28. 6:19—34. 8. 29. 7: 1—G. 9. 30. 7: 7—12. 10. 31. 7:13—29. 11. Június 1. 8: 1—4. 12. 2. 8: 5—13. Hó seás 1. 3. S:14—17. 9 4. S:18—22. 3. 5. 8:23—27. 4. Az J. Kor. 13. utolsó sorát mindenki ismeri, akinek csak valami köze is van a bibliához. Sokat emlegetjük a szeretetet és ez az emlegetés azzal a veszéllyel fenyeget, hogy jelszóvá, helyesebben csak jelszóvá válik. Megtörténhet azon ban az is, hogy nem is lesz üres jelszóvá, igen komolyan vesszük, de csak »nagy dolgokban«. Szinte azt mondtam, hogy csak akkor, ha wáyy csoportokról, esetleg egy egész népről, vagy nemzetről, vagy legalább egy gyülekezetről van szó. Könnyű általában az emberiséget szeretni, nehezebb az én népemet. Könnyű a népet szeretni, nehezebb az egyes embert. A közelmúlt napokban egy szomorú társadalmi kérdésről, szinte azt mondhatnám, botrányról beszélgettünk, komoly közösségben. A botrányba; belekerült egyik testvérünk is. Nem mint annak szereplője. hanem mint állítólagos vádlott. Mi volt ebben az igazság, mi nem, mi volt az egész szerepe az egész dolog körül, nem tartozik ma a kérdés lényegéhez. De amikor felvetődött ez a kérdés, lassúnk int kiderült, hogy ez a. testvérünk, mielőtt bármit tett volna, sokat tusa- kodott magában, majd többször fordult komoly, felelősséget, érző, biztos itéletü testvéreihez tanácsért. Tanácsot azonban nem kapott. Mat gára hagyták tépelődéseiben. Ezt az egyik jelenlévő testvérünk bűn bánattal mindjárt be is ismerte. Majd egy másik is. Akiről szó van. aki a szenvedő alanya volt ennek az eredménytelen tanácskérésnek, nem panaszolt, nem, vádolt senkit. Nem mondta, hogy a két jelenlévőn kívül hány emberhez fordult még tanácsért. Válaszút előtt áll egyik testvérem. A munkahely, amelyen dolga zik. felelősségteljes . őrhely. Az öröm mellett igen sok gondol, nehézséget is okoz. Világi szemmel nézve hálátlan poszt. Hívják máshová. Menjen — ne menjen? Elmondja a problémáját a maga közösségének. Megmosolyogják. Ez is probléma? De választ nem adnak. Nemrégen egy kartársam fordult hozzám tanácsért. Három jó állás között kellett volna választania (ilyesmi is előfordul!), s nem tudta, mit tegyen, Bevallom, kicsit bosszantott a dolog, mert nem ér ■teltem, hogy lehet ilyesmin töprengeni, ilyenből gondot csinálni. Amikor most visszagondolok arra a közismert cinikus mondásra, amit neki mondtam: »Deine Sorgen rnöcht’ ich haben«, látom, hogy ez az eset is a fent felsoroltak közé tartozik, ha a körülmények má sok is. A baj az, hogy a mások baja és problémája a mi számunkra. rendszerint nem probléma. Elfelejtkezünk arról a bölcs mondásról, amit a helyi érzéstelenítés egyik nagy tudóka mondott, hogy a helyi, érzéstelenítés akkor tökéletes, ha a beteg semmi fájdalmai nem jelez, mert a fájdalmat csak a beteg tudja megítélni, az orvos nem, Ezt szoktuk elfelejteni. Nekünk nem fáj, tehát nem hisszük, hogy neki fáj. Miért? Mert nincs bennünk szeretet, Van érmék a, kérdésnek még egy érdekessége. Ha idegen fordul hozzánk, akármilyen jelentéktelennek látszó problémával és tanácsot kér, nem zárkózunk el a válaszadás elől. Hízeleg nekünk a bizalom, foglalkozunk a kérdéssel alaposan, meghány juk-v etjük minden részletét, közben tatán kicsit nagyképüskö (lünk is, esetleg kenetteljes szavakat mondunk, de az kétségtelen, hogy igyekszünk segíteni. Ezt, talán még másodszor, esetleg harmadszor is megtesszük, de azután elfogy a türelmünk, (1. Kor. 13:1.) Éspedig a, türelmünk és megértésünk pontosan fordítva arányos az ismeretség fokával. Minél közelebb áll hozzánk valaki, annál ke- vésbbé vagyunk hajlandó myafogá- sait« (ahogy panaszait, problémáit röviden nevezzük) végig hallgatni. (Ne értsük, félre egymást, most nem annak csinálok propagandát, hogy mi nyafogjunk, hanem arról beszédek, hogy milyen könnyen minősítünk valamit nyafogásnak!) És lassankint teljessé válik az a kép, hogy a hozzánk legközelebb állók legkevésbbé érzik a, szeretetet. Miért van ez? Egyszerű és érthető. Közvetlen környezetünk hétköznapi ruhánkban, szinte azt mondhatnám, természetes valóságunkban lát és ismer meg bennünket. Az »idegen« előtt szeretünk ünneplőben megjelenni. Felvesszük azt az öltözéket, amit csak különleges alkalomra tartogatunk. Tehát nem kapott el, szép, tetszetős. A szeretet tehát, amelyről beszélünk, sajnos, ilyen ünnepnapi öltözék, nem való hétköznapra... A baj tehát kettős: de eyy gyökere van, Az első baj, s egyúttal a gyökér: a szeretet hiánya. A következmény, a más bajának meg nem értése. Nem érezzük annak terhét, mert nem mi hordozzuk. Pedig a teher súlyát nem az érzi, aki, nézi, hanem aki viseli. Ha tehát nem akarjuk megérteni, azt, hogy a. teher teher, hogyan tölthetnők be Krisztus törvényét. (Gál. 0:2.) Próbáljuk meg legalább olyan megértéssel és szeretettel meghallgatni legközelebbi testvéreinket, mint — az idegeneket. — s — r Magyar Megmaradás Imaközössége ■ fis inré te olyan vagy nékik, mint valamely szerelmeskedő ének, szép hangú, s mint valamely jó hegedűs; csak hallják beszédidet, de nem cselekszik azokat. De ha beteljesednek, mert imé beteljesednek, megtudják, hogy próféta volt közöttök. (Ezékiél 33:32—33.) Ismerjük el, hogy Isten az élet és a történelem Ura, hogy eddig minden Ítélete és ígérete beteljesedett. Valljuk meg bűnbánattal hitetlenségünk mögé bujtatott erkölcstelenségünket, hogy nem akarjuk végig vállalni a szenvedés és a szeretet útját, hogy az evangélium hirdetésétől formai és nem tartalmi eredményeket várunk. hogy Isten nem számíthat reánk, népére tervei és céljai megvalósításában. Adjunk hálát Istennek, hogy- elközelitett az Ö országa, hogy önmagáért, nevéért, dicsőségéért is könyörülni kész rajtunk, hogy az országban sokfelé megtartották a Magyar Megmaradás Imahetét, a szolnoki evangélizációért. Könyörögjünk bűneink bocsánatáért, életünk tisztulásáért, a Szentlélek ajándékáért, lapunkért, az evangéliumi sajtó szolgálatáért, nyári programmunk kialakulásáért, egyházunk, népünk felelős vezetőiért. Pontosságot kérünk olvasóinktól. Ä pénz rohamos romlása miatt nemcsak minden nap, de minden perc veszteség. A lap árát, az előfizetési díjat és a ráfizetésre szánt adományokat még ma adjuk fel a Békefi Benő, Nyíregyháza, 17.079 csekkszámlára. Terjesszük lapuokát gyülekezetünkben. Ha több példányt is el tudnánk helyezni, kérjünk több újságot a kiadóhivataltól. Több imádságot, több szolgálatot kérünk Olvasóinktól! Szerkesztőség Baráti Társaság tagjai szokásos ösz- szejövetelüket június 2-án Pozsonyi-öt 58 alatt tartják délután 3 órakor. Budapest 32 protestáns templomában evangélizáció lesz június első hetében (jún. 2—8.), este 6 órai kezdettel. Részletesebb ismertetést az evangelizációs hétről következő számunkban hozunk. Imádkozzunk a budapesti evangélizációért! Molnár Bálint május 3—5-ig a szegedi gyülekezetben szolgált. Hitmélyítő szolgálata kiterjedt templomi és egyéb gyülekezeti alkalmakra. Lapunk legközelebbi száma június 1-én jelenik meg. MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS Felelős szerkesztő és kiadó: Békefi Bent Szerkesztőbizottság: Bereczky Albert. Draskóczy László, Karácsony Sándor. Mészáros Gábor, Nagy Gyula és Victor János Helyettes szerkesztő: Fekete Sándor Kiadja: a Református Gyülekezeti Evangélizáció Baráti Társasága Nyíregyháza, Jósa András-u. 23. Megjelenik egyelőre minden második szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX., Lónyay-utca 33. A csekkszámla: Békefi Benő, Nyíregyháza, 17.973 461898. — Athenaeum Rt. Budapest. Felelős: Gorszky Tivadar igazgató jßdpjäe a ráfizetők társaságába! Adományodat a kiadóhivatalba küldd
