Magyar Református Ébredés, 1946 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1946-03-23 / 6. szám

4 MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS Ä megtorpant életekről »Az első szerelem elhagyásáról« leg. utóbb írott cikkében Karácsony Sándor olyan témát pendített meg, amely mel­lett jó volna még kissé elidőznünk. Az a meggyőződésem, hogy ennél fonto­sabb tárgya jelenleg nincs is lapunk­nak. Amikor néhány szóra visszatérek ezért erre a tárgyra, nem ott veszem föl a fonalat, aihol Karácsony Sándor el­ejtette. Nem azt akarom továbbfűzni, amit ő a demokráciáról, a parasztság és a tanügyi reform iránti, szeretet lelo- hadásáról ír, azt hangsúlyozva végül, hogy ezeknek az ügyeknek aj sorsa azon fordul meg: vájjon tudják-e szeretni őket szerelmeseik az »első szeretetük. ke*)«. Még csak nem is a református egyházi ébredés iránti szeretet kihűlé­séről és fölszításának a szükségességé­ről akarok szólani, amely ügyet ő az említettek mellett negyedik ügyként hasonlókéipen sorravesz. Ez utóbbin ugyan én is rajta tartom a szememet. És közvetve ajz előbbi három ügyre is bizonyára kihat a jelentősége annak, amit mondandó vagyok. Csak nekem nem olyan emberekkel van találkozá­som, mint Karácsony Sándornak, akik. nél a «megtorpanás« jelei ennek a »négy ügynek« a szolgálatában ötlött* az ő szemébe, elindítván benne cikké­ben közölt gondolatainak sorát. Akik Krisztust szeretik Én onnan szeretnék kiindulni, ahol fi is belekezd fejtegetéseinek a velejébe: a süllyedő Péter példájából, meg a je- 1 etn*ésekikö nyvebel i hefézusi levélből«. És meg is szeretnék maradni az itt. elénk adódó témánál. Amikor Krisztus az efézusi gyülekezetnek fölrója »első szerettető elhagyását«, akkor, nyilván a maga iránti szeretetnek a megbidegii- ]őséről beszél. Még csak nem is az Ö ügye iránti szeretetet kevesli, hanem egészen személyében a maga iránti sze­retedet. (Hiszen ha ez megvan, ebből úgyis magától adódik amaz is. Viszont ha ez nincs meg, amarról sem lehet már komolyan szó, mert a Krisztus iránti személyes szerettet nélkül bu­zogni a Krisztus ügyéért már nem a Krisztus ügyéért valló buzgás, ha még olyan nyomatékkal annak akar is föl. tűnni.) Arról a szeret étről van szó, amelyről földi élet napjaiban maga Krisztus azt mondotta: »Aki inkább szereti atyját és anyját«, vagy bárki mást, akit nagyon szeret, »hogynem en- geinet, nem méltó énhozzám«. Engem sokak életének a szemlélete (a magamét is közléjük számlálva) ennek á szeretetnek a lelohadása miatt ejt gon-' dőlik oszlóba. M: r-t igaz ugyan, bogy száz. ezrek élnek körülöttünk, akikben ez a szeretet még soha egy szikrát sem ve­tett. S hogy ez milyen veszteséget és veszedelmet jelent órájuk magukra nézve, azt jól tudjuk. De ennél sokkal nagyobb baj az, —- mert e miatt nem lehet segíteni, emberileg szólva, ama­zon sem, — hogy azok is, akik eljutot­tak már a Krisztus szeretettre, »elhagy­ták az ő első szerettetüket«. Istennek nagy ajándéka volt az szá­munkra, hogy az elmúlt évtizedekben közülünk sokan eljutottak a Krisztus szeretekére. Mindmáig magukban hor­dozzák sokan .életük ama hosszabb vagy rövidebb szakaszának az emlékét, amelyben ennek a szeretetnek a tüze fennen lobogott) bennük, bevilágította egész életüket és boldog odaadás mele­gével fűtötte *a»t át. De ez ma már csak a múltjuk emléke! Hogyan szaporodjék Krisztus serege új sorokkal, ha a neki már régen fölesküdtek ilyen »megtor­pant élet« képét mutatják? Amennyire emberi látással sorrendet lebet, megál­lapítani az Isten dolgaiban, azt keli mondanunk: minden más égető kérdés megoldásának is az az előföltétele, hogy azok, akik valamikor már átélték az »első szeretet«, örömét, de aztán kies­tek belőle, visszanyerjék azt! Kire néznünk? Hogyan nyerhetik vissza? Semmi- esetre sem úgy, hogy magukba merül, ten, mint valami kutat ásva, várják, hogy az elapadt ér helyett mikor érkez­nek megint tel hőséggel fölbuggyanó forráshoz. Az »első szeretet« sem ilyen szubjektív, hanem objektív eredetű de. iog volt. Senki sem a maga lelke mély­ségeiből fakasztotta föllj Akiiben meg. volt, abbéli Krisztus bívta elő. A »meg­torpanás« oka is ebben az objektív irányban kereseradő. A süllyedő Péter példája is világosan szemlélteti ezt. i Akkor vett erőt rajta a mélység von. zása, amikoir »a nagy szelet látva, meg- rémüle«. Ptedig a nagy szél nem akkor kezdte hányni a hullámokat! Csak ad­dig másra volt szegezve Péter tekintete. Krisztust látta maga eBőtt úgy, hogy betöltött© figyelmének egész látókörtét! Ezért tudott a hullámokon is járni. Ez a Krisztus-látás gyújtja föl .az ember, ben az »első Szeretet«.et. És ennek a Krifefetus-liáitóisiniaik; az el homályosul ásfci vonja maga utón a '»megtorpanásunkat«. Tehát csak ennek az újra fölragyogá. sától várható a hüHedező szeretet új lángra való felelevenedése is. Még egy láncszemmel tovább ig kö­vethetjük a dolgok okozati összefüggé­sét. Miért, halaványodik el a Krisztus- látásiunk? Azért, mert nem növekszik a fényessége. Nem. haladtunk, előbbre a Krisztus megistaterésiébeni. Megéllapod. tuinik 'annáili a megismerésnél, amelyre már egyszer eljutottunk, Annakidején ez elég volt ahhoz, hogy a szivünk, forró szeretetre lobbanjon tőle. De idővel tel kellett, hogy veszítse a varázsát. Mint a másnapra eltett manna, megzápult. A hozzáfűződő emlékeink miatt nagyon sokra becsültük bizonyára még azután is. De. elcsúsztunk a szubjektivizmus irányába. Az volt májr fontos számunk­ra, amit mi magúink megismertünk KriiSiztuiSbé®, nem pedig m*aga Krisztus, ennek a megismerésnek kiíogyhatatla. mil gazdag Tárgya, aki még sok meg­lepő újdonságot tartogatott magában számunkra. Ha mindig új vágyakozás, sál fordultunk volna feléje és ennek nyomán egyre mélyebbre hatoltunk volna az Ö megismerésben, ettől ébrein maradt volna bennünk a mii »első sze­retetünk«, sőt állandóan fokozódott volna is. Ez mentett volna meg bennün­ket a »megtorpanás« veszedelmétől, Lássuk Krisztust Ebből az a lényeges konzekvenciar folyik, hogy nincs fontosabb tpemdőnk, mint nagy alázatossággal keresni és kérni Istentől ezt az egyre jobban ki­fényesedő és minket hatalmába ejtő KrisztusJátáfelt. Ha Íkívánkoízunfe 'arra, hogy életünkben mutatkozzék meg a Szentlélek hatalma, ezen az úton ha­Most, a reformok korszakában nagyon időszerű volna egy hivata­los ref ormait us-Jelvény megállapí­tása is. A régi magyar reformátorok a képekkel és szobrokkal együtt szám­űzték ugyan a vallási térről a val­lásos jelvényeket is, — manapság azonban már tele vagyunk külön­böző református-jelvényekkel. Én a múltkor kilenc ilyen közhasználat­ban lévő református-jelvényt szá­moltam össze, — ami azt, mutatja, hogy a református egyházi élet el­vileg már elfogadta a vallásos jel­vények használatát. Természetesen eddig sem lehetett azokat egészen mellőzni; templo­mainkon pl. majdnem mindenütt voltak olyan jelvények, amelyek a templom református jellegét mutat­ták, éspedig hivatalos református­jelvény hiányában a régi várkasté­lyok építészeti díszéül szolgáló szél- kakast, szélforgó zászlót, csillagos buzogányt, stb. használtak refor­mátus-jelvényként. A vallásos tár- gy'akony könyveken kelyhet, zászlós bárányt, néhol magát, a Bibliát lát­juk jelvényként szerepelni, azon­kívül némelyik vallásos, egyesület saját kombinációjú más jelvényt is vett használatba, némelyiket a ta­gok még öltözetükön is viselnek. Csak egy jelvénytől irtóznak a, magyar reformátusok: a világ ösz- szes keresztyénéinek kétezeréves közös jelvényétől, a kereszttől. Min­den más ország reformátusságánák a, kereszt a jelvénye, csak mi vetjük, el azt magunktól — igazán érthetet­lenül —, amivel formailag magunk özösítjük ki magunkat a nagy ke­resztyéni egységből. Pedig éppen a, református -vallás ielvényének felel meg legjobban a kereszt, mert a mi hitelveinknek sarkköve éppen a keresztfával kapcsolatos megváltás. Hogy református vértanúinkat valamikor a kereszt jele alatt ül­dözték — ezzel érvelnek ugyanis egyesek —, az nem megnyugtató ladva taJKállkozbatunk Ővele. Ő is ezt az utat járja. Maga Krisztus megmondotta róla: »Az engem dicsőit majd, mert az enyémből vesz és megjelenteti nektek«. És ezen az úton találkozhatunk egymás, sál' is igazi egységben. Ha fáj látnunk Krisztusban hívő magyarok szétszórtsá­gát, abban kell keresnünk az okát, hogy nem élnek az alatt a delejes hatás alatt, amely mindnyájunkat úgy vonzaná, hogy egymássá]! is együvé vomzatuánk általa. »Én __ mindeneket magamhoz voin Eok« — mondotta Krisztus. Krisztusért az ügyet Egyéb konzekvenciák azután maguk, tói adódnak. Ha van »megtorpanás« a demokrácia, a parasztság, a tanügyi re­form, a református egybázii ébredés ügyei vagy akármilyen má& fontos ée a szolgálatunkat paranesolióan követelő ügy körül, aimnak bét oka lehet s az el- mondottakban miudkettőile megtalál­ható az orvosság. Vagy az történt, hogy laizok, akik nagyon lelkes szeretet, tel indultak el ©izeknek az ügyeknek a szolgálatára, voltaképpen sohasem »a Krisztus iFteerelurétől szorongathatva« tették ezt. Nem csoda hát, ha »megtor­pantak«. Minden effajta szeretetnek az a sorsa, hogy előbb vagy utóbb utoléri á kiábrándulás. Mennél .előbb utoléri, annál jobb! Vagy az történt, bogy való. ban a Krisztus iránti szeretettel indul­tak el1, az Ő parancsa iránti engedel. mességből vállalták étiteknek az ügyek­nek a szolgálatát, Krisztusért szerették ezeket az ügyeket is és Krisztus nélkül! nem ig merészkedtek volna ki azoknak küzdőterére, — de aztán mégis »megtör, pantak«, mert szolgálatuk közben, ki­hűlt az a tűz, amely hajtotta őket: a Krisztus iránti szeretetük. Először fon­tosabbakká váltak számukra- ezek az ügyek Krisztusnál. Aztán bekövetkezett a csőd: amit Krisztusnál »jobban sze­rettek«, az szükségképpen elvesztette varázsát s vagy csalódottan fordultak vissza Vagy unott kényszieredettslégbffli folytatják az utat. Mindenféle szolgálat küszöbén ott áll Krisztus, mint annakidején az apostoli klüldetébre készülő tanítvány! előtt,i lés ezt a vizsgakérdést intézi hozzánk egy­szerűen, de világosan': »Szeretsz-é en. indok a mellőzésre és nem is fedi egészen a tényeket, mert a többi protestánsokat is üldözték, akik megtartották a kereszt használatát. Inkább csak megszokásból látunk már a kereszt jelvényében protes­tánsellenes szimbólumot, ami azon­ban a többi protestáns felekezet kér észt, kultusza mellett csak érzéki csalódásnak mondható. Ez azon­nal megszűnne, ha mi is jelvényül használnánk a keresztet. Ha a kereszt középső, vagy mind­három ágára csillagot helyeznénk, a csillagos kereszt plasztikusan ki­domborítaná az azzal megjelölt dol­goknak úgy általános keresztyéni, mint református jellegét. Ezért én nem tudom eléggé ajánlani, hogy a keresztet a magyar református egyház is fogadja el hivatalos és általános jelvényéül. Dr. Görömbey Gusztáv Evangélizáció A R. Gy. E. B. T. tagjaihoz körleve­let küldött, melyben beszámol egyes munkáiról. Imádságra, áldozatra ser­kenj; lapunk intenzívebb terjesztésére és a »Ráfizetők közöss'égé«-nek meg­szervezésére buzdítja a tagokat. Ha valakit a körlevél érdekel, kérjen Nyír­egyházáról. A nyíregyházi Magdaléneum újra várja azokat az életben elesett, szenvedő nőket, akik új életre vágynak. Felvétel iránt érdeklődők­nek felvilágosítást nyújtunk. Imád­kozzunk e szolgálatért is. Molnár Bálint, a R. Gy. E. B. T. lel­késze a Magyar Ébredés budapesti kon­ferenciája után Dunántúlon tesz látoga­tásokat. Dombrádon, e felsőszabolesi nagyköz­ségben március 31-től április 7-ig Bé­ke fi, Benő tart gyülekezeti evangélizá­ció t. „Rendelet Messiás" Eddig én sem tudtam róla, hogy vám ilyen. ^Nemrégiben azonban 'tudomásul kellett vennem létezé­sét. Egyik vármegyei szociális fel­ügyelőség járási és városi szociális 'titkárokhoz intézett utasításában a 6300/1945. M. E. rendelet végrehaj. tásáról gondoskodó 4700/1945. M. E. nevezte el ennek. Ebben az utasí­tásban olvastam, hogy a rendelet alapos X. Y. szociális főfelügyelő munkái au Alapos áttánul.mányozá- isát igen ajánlom, miután ez a »Rendelet Messiás« minden szociá­lis tudnivaló alfája és ómegája. Almiért szóvá teszem, az a foga­lom- és képzavar. Az utasítást kiadó és a rendeletet imigyen elke­resztelő református. Vannak, akik talán örömmel olvassák: ímé, használja a bibliai képeket, talán bibliaolvasó is az illető. Egy biz­tos: a fogalmakkal nincs tisztá­ban. A Messiás, az személy, a ren- delet pedig jogszabály. Még a sze­mélynek lehet szabályozó ereje, de (a jogszabálynak nem lehet meg­váltó ereje. Milyen szomorú dolog az s úgy vallástanításumka.t, mint igehirde­tésünket megítélő tény, hogy még a mieinknek sincs egészséges értéke és tiszta értelme a bibliai fogal­mak felől. Sokkal nagyobbak a magyar élet szociális nyomorúságai, semhogy rendelettel megoldhatók lennének. Az l 'bizonyos rendeleti melyet; »Messiásnak® próbál nevezni, min­den alapossága mellett is messze jár alttól, (hogy megoldást hozna, pláne attól, hogy maga lenne a megoldás, hiszen a »Messiás« ezt jelentené. Mi nem »Rendelet Messiást« vá­runk, mert nem is lehet, de a szo­ciális problémák megoldása szem­pontjából nagyjelentőségűnek tar­tanánk, ha a szociális titkárok, gondozók az élő Krisztustól fog­lyul ejtett emberek és Tő tó hatal­mat nyert munkások lennének. — i — ő. Bibliai vezérfonal Március 24—április 14-ig 24. Ap. Csel. 4:23—31 Bírák 21. 25. Ap. Csel. 4:32—37 Ruth 1. 26. Ap. Csel. 5:1—16 Ruth 2. 27. Ap. Csel. 5:17—33 Ruth 3. 28. Ap. Csel. 5:34—42 Ruflh 4. 29. Ap. Csel. 6:1—7 Jer. Siralm. 1. 30. Ap. Csel. 6:8—15 Jer. Siralm. 2. 31. Ap. Csel. 7:1—60 Jer. Siralm. 3. Apr. 1. Ap. Csel. 8:1—4 Jer. Siralm. 4. 2. Ap. Csel. 8:5—25 Jer. Siralm. 5. 3. Ap. Csel. 8:26—40 , Ezékiel 1. 4. Ap. Csel. 9:1—31 Ezékiel 2. 5. Ap. Csel. 9:32—43 Ezékiel 3. 6. Ap. Csel. 10:1—48 Ezókiel 4. 7. Ap. Csel. 11:1—18 Ezékiel 5. 8. Ap. Csel. 11:19—26 Ezékiel 6. 9. Ap. Csel. 11:27—30 Ezékiel 7. 10. Ap. Csel. 12:1—17 Ezékiel 8. 11. Ap. Csel, 12:18—25 Ezékiel , 9. 12. Ap. Csel. 13:1—12 Ezókiel 10. 33. Ap. Csel. 13:13—52 Ezékiel 11. 14. Ap. Csel. 14:1—28 Ezékiel 12. Lapunk legközelebb április 6-án jelenik meg. MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS Felelős szerkesztő és kiadó: Békefi Benő Szerkesztőbizottság: Bereczky Albert, Draskóczy László, Karácsony Sándor, Mészáros Gábor, Nagy Gyula és Victor János Helyettes szerkesztő: Fekete Sándor Kiadja: a Református Gyülekezeti Evangélizáció Baráti Társasága Nyíregyháza, Jósa Andrásul. 23. Megjelenik egyelőre minden második szombaton Szerkesztőség ős kiadóhivatal: Budapest, IX., Lényay-utea 33. A csekkszámla: Békefi Benő, Nyíregyháza, 17.079 461166'. — Athenaeum Rt. Budapest. Felelős: Gorszky Tivadar igazgató. gém?« Dr. Victor János A kereszt-jelvény kérdéséhez... í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents