Magyar Református Ébredés, 1944 (2. évfolyam, 1-19. szám)

1944-07-01 / 13. szám

Térj meg és az előbbi cselekedeteket cse- lekedd. Megtért embereknek szól ez a felhívás. Meg­tért gyülekezeteik. Hogyan? Hát lehet több­ször is megtérni? Valóságosan egyszer kell megtérni a sötétségből a világosságra. A meg­tért embernek azonban szüksége van arra, hogy megújuljon az első megtérésében. Valdd meg, hogy keresztyén létedre, hogy megtért ember létedre elhidegédett a szeretet benned. Nem szereted sem az Urat, sem az embereket úgy, mint régen, mint akkor, ami­kor először fogott lángot a szíved. Nézd meg magad és vedd észre, hogy hova estél el az első evangélizáció áldásaitól és hova lett ben­ned az a tűz, amelyet ott vettél? Térj meg! és az előbbi cselekedeteket cselekedd addig, amíg nem késő. Azért hidegedett meg a szíved, mert elbiza­kodott lettél. Úgy jártál, mint a világ szerint meggazdagodott ember, aki kövérre hízott a földiekben és nem tud már együtt érezni a nyomorultakkal és szegényekkel, mert teljesen eífelejtette, hogy hol volt ő maga is valami­kor. Hány keresztyénnek ez a hibája! Kövérre hízik a keresztyén tapasztalatokban. Csak úgy csöpög a zsírja, ha egy-egy konferencián meg­szólal. Nincsen olyan lelki probléma, amire nézve a kitaposott útja meg ne lenne s amire nézve a kész receptet azonnal le ne tudná dik­tálni. És noha ilyen jó iparos lettéi a lelki dol­gokban, mindenki azt tapasztalja rajtad, hogy kihűltél, elhidegedtél, s közeledben dermesztő hideg árad, az emberek, az éhező és szomju- hozó lelkek fáznak a közeledben, és nem árad belőled semmi szeretet. Térj meg és az előbbi cselekedeteket cse­lekedd. Térj meg addig, amíg nem késő! Vizs­gáld meg magad és ismerd el, hogy ha szeretet nincsen benned, ha a szeretet meghidegedett benned, akkor hiába beszélsz angyal nyelven, akkor hiába ejted rettegésbe a lelkeket, akkor hiába csinálsz akármit. Nem sok okosságra, nem világrengető bölcsmondásokra van szükségünk, mert oko­sabbat és nagyobbat nem mondhatunk, mint ami megmondatott, hanem szeretetre van szük­ség. Számolj le az önzéssel és a kényelemmel! Ezzel a két ellenséggel nagyon nehéz telje­sem leszámolni. Vannak emberek, akik önzet­lenségüket emlegetve szüntelenül önzők. Van­nak keresztyének, akik sok dolguk miatt ál­landóan panaszkodva esnek bele a semmitte­vés ingoványába. Végül a kényelem olyan, va­lami, mint a posvány, minél tovább halad ban­ne az ember, annál mélyebbre süllyed. Számolj le önzéseddel és számolj le lusta­ságoddal. Önzésed miatt nem tudod szeretni a másikat. Nem tudod szeretni embertársaidat, mert nagyon megszeretted saját magadat. Egy­szer ugyan, amikor megtértél, kiábrándultál magadból, dei aztán a régi szeretőd: a te éned lassan vissza édesgette magát hozzád, meglá­gyította a szívedet és megnyerte újra szerete- tedet, és amint egyre jobban megszeretted ön­magádat, úgy hidegedtől meg az igazi szeretet- ben. Számolj le lustaságoddal. Azért van ben­ned kevés szereltet, azért hidegedtől meg a szeretedben, mert kényelmes lettél, és a kénye­lem hintaszékéből nehéz kikelni. Éppen a mai postával küldött valaki Buda­pestről névtelenül két csomag babakeleingyét, hogy osszam szét a reászonulók között. Nagyon megörültem neki. íme, ha meg nem hideg- szünik a szeretteiben, akkor nem lesz senki el­hagyatott, mert ha a gyárak nem tudnak ter­melni, megnyílnak a régi fiókok, megnyílnak a behodosodott, benaftalinozott szekrényfiókok és kijönnek azok a dolgok, amelyekre olyan sokaknak van szüksége. Tudod, hogy mikor veszett el ez a világ? Akkor, ha meghidegül a szeretet, ben­nünk! Tudod, hogy mikor veszítettük el a hábo­rút, még akkor is, ha megnyertük azt? Akkor, ha aj magyarban meghidegül a sze­retet a másik magyar iránit. Tudod, hogy mikor jut csődbe a keresz- tyénséged? Akkor, ha kihűlt, benned a jézusi szeretet! Vigyázz! A nap nem hül ki. A nap nem hi­degszik meg. De te meghidegülihetsz, a te sze­reteted kihűlhet és akkor véged. Akkor kánba- veszett megtérésed, kárbaveszett sok munkád, sok időd, sok szolgálatod. Olyan leszel csak, mint a múzeumiban mutogatott meteordarab, amelyet meg-megnéznek ezerek, amely vala­mikor tüzes volt, ragyogott, világított és mele­gített, de mert levált az égi testről, lehullott a mélybe, kihűlt és elvesztette fényét. Jaj neked, ha a kegyelem egéről lehulló, hideg meteorrá válsz! Újulj meg a szieretetiben, amíg van reá időd! Mindent megnyertél, ha szeretni tudsz! Dr. Ecsedy Aladár. A Biblia mélységei felé Hol vannalc a prófétáit fial? Az. aratni való sok, de a munkás kevés. Máté 9:37. A legutóbbi nyíregyházi csemdesnap óta állandóan bennem cseng és nem hagy nyugod­ni az a gondolat, hogy miért hiányoznak a fér­fiak az evangéUzáció szolgálatából, s ha van is néhány férfi munkása az ügynek, miért csak kettő-három? Szesztay András barátom leg­utóbbi cikke óta még jobban rámnehezedett ez

Next

/
Thumbnails
Contents