Magyar Református Ébredés, 1944 (2. évfolyam, 1-19. szám)
1944-03-15 / 6. szám
nek nem ezt a zsidó keresztyén séget nevezte. NeiÁ is csupán a keleti egyházat tartotta oriho- dcxnak. Az egyháztörténet folyamán orthodox- nak nevezte magát szinte minden egyház, amely önmagáról, mint a Krisztus testéről gondolkodott, amely az első egyházzal való kapcsolatát fenntartotta és vallotta, amely egyház a tanítását igaznak tartotta. Pl. a magyar református egyház is. Tény azonban, hogy manapság — elvileg nem helyesen — a keleti keresztyénségre gondolnak az emberek, amikor orthodox keresztyén- séget emlegetnek. Az orthodox szónak van egy másik egyház- történelmi, theclogía-történelmi használata is. Egyházon belül theologiai irányt jelöl a orthodox szó. Általában azt az irányt nevezik oriho- doxnak, amelyik nagyon nagy súlyt helyez a tiszta, világos, határozott tanításra, a tanra, a dogmákra. Az egyház életének, történetének azt a részét nevezték orthodoxia korának, amikor a tiszta tan iránti érdeklődés állt az első vonalban. Idcbelileg a református egyházban az orthodoxia kora a reformátorok után (XVI. század második fele) kezdődik, amikor az eredetéhez, múltjához visszatért egyház a nagy felfedezését: Isfen Igéje ismeretét határozott és világos tantételekben rendszerezte, számot adva tanításban is arról, amit Isten Igéjében megtalált és megismert. Az orhodoxíában — eltekintve a hanyatlásától — mély, benső kegyesség járt együtt a tiszta tanítással. A XVII. századot az orhodcxia századának tartjuk és ezt a századot sem kell megbánnunk a XVI. századdal együtt. Nyilvánvaló, hogy helyes tanítás nélkül, Isten Igéje ismeretének világos megfogalmazása nélkül, ma sem gondolható el egyházi élet. Orhcdoxia nélkül nincs egyházi élet. Csak vas- kalaposságot, merevséget, az eleven erejétől megfosztott, kiszáradt tanokba menekült egyhá- ziasságot, mindenáron való erkölcsi csőszködést nie lássunk az orthodoxiában. Korának vége felé ilyesmi lett az orthodoxiából, az elaggott iránynak a tulajdonságai szenilis voltában ezek voltak. Szomorú, helytelen, igaztalan ítélet azonban az, ha egy alkotó, produktív, melegszívű, nagy engedelmességet felmutató embert a szenilitásában értékelünk és ítélünk meg. Mindezt azért írtam le, mert épen ez a lap és a lap mögött álló mozgalom hangsúlyozza az egyház történeti múltjával a kapcsolatot. Ezen a kapcsolaton még jóakaratból se essék csorba. Semmiképen nem indokolt, hogy a a legszélsőségesebben zsidóskodó keresztyénséget, az orthodox zsidóság módján és szélsősége szerint zsidóskodó keresztyénséget, a maga első történeti megjelenésében szektává fajult zsidóskodó keresztyénséget, orthodox keresztyénségnek nevezzük. Dr. Márkus Jenő. — TAGFELVÉTEL. Az R. Gy. E. B. T. legközelebbi választmányi ülésének tárgysorozatán tagfelvétel is szerepel. Tagfelvételre március 20-ig lehet jelentkezni ügyvezetőnk címén. Gyülekezeti evaugélizáció Marosvásárhely — Február 18—27. — Székelyföld fővárosában ez volt a második gyülekezeti evangélizáció, amit tartottam. Adorján Gábor elnök lelkipásztor meghívására a Ge- cseutcai úgynevezett kistemplomban. Az evangélizáció iránt a helyi viszonyokat tekintve, szép érdeklődés mutatkozott, bár az első 3 napon érezhető volt, hogyp a kolozsvári nemzeti színház adott műsort a helybeli színházban. Ugyan így is akadt néhány olyan, aki az előre megváltott jegyét veszni hagyta s inkább az evangélizá- ción vett részt. Reggelenként Jakab levelét tanulmányoztuk. Már az magában olyan ünnepélyes látvány volt, ahogy y28-ra siettek a résztvevők, hogv el ne késsenek. Az esti összejövetelek első istentiszteleti részén az üdvrend kérdését tárgyaltam, az utóösszejöveteleken pedig a magyarság kérdését helyeztük az evangélium mérlegére. Ezenkívül volt alkalmam leányifjúsághoz, fiú ifjúsághoz, diákokhoz, egyházmegyei nőszövetséghez s egyházmegyei lelkészekhez szólani. Az első vasárnap a vártemplomban prédikáltam, a második vasárnap a kistemplomban prédikáltam és ágen- dáztam. Sokap felkerestek személyes beszélgetésre és igen sok lelki kérdést adtak fel írásban, amikre 2 utóösszejövetelen feleltem. Az evangé- lizáción a sátán is megmutatta jelenlétét, bot- ránkcztatást rendezvén, de ezáltal is Isten di- csőíttetett. Hatalmasabb a mi Urunk és győzelmesebb, mint a Sátán. Ennek az evangélizácíó- nak az is különlegessége volt, hogy néhány közeli más gyülekezetben is szolgálhattam. így Marosszentkirályon, ahol 3 délután tartottam evangélizáló előadást és vasárnap úrvacsorái istentiszteletet. Egy alkalommal voltam Nyárád- szentbenedeken, Ákosfalván, a marcsvásárhelyi Fürszt- és Oncsa-telepeken. Az irattérjesztés iránt is különös érdeklődés volt. 667.50 pengő értékű evangéliumi füzetet vásároltak. Csak a marosvásárhelyi perselypénz 1407.10 pengő volt. Adjatok hálát az Istennek. Én is köszönöm imádságaitokat. Rácsfeketehegy. — Február 29—március 2. — v Bácsfeketehegy a visszatért Bácska nagyobb gyülekezetei közé tartozik. Azért is nevezetes, mert lelkipásztora Ágoston Sándor, volt jugoszláv királysági magyar református püspök. Itt van a délvidéki magyarság mintaszerű árvaháza. Most nyilt meg a legfiatalabb magyar református polgári iskola. Imreh Ilona diakonissza testvérünk munkálkodott itt, látogatott a gyülekezetben és ösz- szejövetelt tartott leányoknak és asszonyoknak. Ennek befejezéséül kért fel Ágoston Sándor igehirdető szolgálatra.
