Magyar Református Ébredés, 1944 (2. évfolyam, 1-19. szám)
1944-03-01 / 5. szám
lekkel nem is lehet megtenni, arra nézve éppen Ady a legvilágosabb példa. Szerelmi költeményeiből, amelyek jó nagy részt foglalnak el munkáiban, ugyanaz az émelygésig undorító, minden jóérzésű embert visszataszító érzékiség árad, amelyekben ez a szerencsétlen ember mindhalálig benne élt. Istenkeresése nem juttatta oda, hogy bűneivel szakítson, mint egykor Augustinus, aki bűnös ifjúság után, megtérés útján, szent életre jutott el. Ady olvasta a Bibliát, foglalkozott is vele, hatott is reá közben-közben Isten Igéje, s egy-egy megragadóan vágyakozó hantfú vers megírására indította. De hogy ennél tovább nem jutott, azt talán semmi jobban nem jellemzi, mint egyik, hozzá nagyon közelálló életrajzírójának ez a tudósítása: „1918. november 22-én, a születésnapja éjjelén össze'épte a Bibliáját. De nemcsak a könyvet. Ezt ki kellett érezni ebből a cselekedetéből. Jelképes tett volt, a hitét hasogatta meg, az ő kálvini s’-a hitét, bizalmát a Krisztusban, Istennel hasonloU meg, hadat üzent neki.“ Ez volt tehát a vég. Óh, boldogtalan Ady! Szánni, szánni lehet öt, mélységes krisztusi szánalommal, de ideálul fölállítni, ezt mondva róla: „Csak Adyhoz való viszonyunkban lesz nyilvánvalóvá, felismertük és megbántuk-e már bűneinket, megnveruik e már a bűnbocsánatot“ — ezt nem lehet! Ez lélektani abszurdum. Éppen úgy, mint az előbb már idézeti lelkész-embernek az a másik mondása, hogy: , Ady egyetlen vallásos költőnk, akinek nemcsak vallása van, de Istene!“ Hogy ki volt Ady istene, arra már előbb rámutattam, s most újra hangsúlyozom, hogy végtelen veszedelmet látok Adv egyéniségének hamis világításban való beállításában. Hegy miben rejlik a veszedelem, azt könnyű meglátni, ha akarjuk. Ifjainkat talán egyetlen bűn sem viszi olyan könnyen és olyan sokszor kísértésbe, mint a paráznaság bű^e. S ha akkor elébük rajzolunk egv Adv-féle ideált, könnyen ígv gondolkoznak; „Nem baj, ha tisztátalanul élünk is, azért még lehetünk kiváló emberek, sőt talán annál inkább. Ha aztán kiélveztük az élet minden örömét, még meg is térhetünk.“ S ha egészen világosan nem tudják kimutatni Ady életében, hogy csakugyan megtért, még mindig ott van a kereszten függő lator, aki az utolsó percben nyert kegyelmet. De ne felejtsétek ifjú emberek, hogy Krisztus keresztje mellett két lator függőt, s az egvik nem nyert kegyelmet a megtérésre. Veszedelmes játék a halogatás. Hogy Ady Endrének utolsó pillanataiban melyik latornak a sorsa jutott, azt csak a mindeneket tudó Isten tudja. De hogy megírásét emberi szemek előtt sem élete sem halála nem bizonyították, az bizonyos. Miért nem mutat rá erre senki azok közül, akik most dicshimnuszokat zengedeznek róla? Miért kellett ezt egv öreg asszonynak megírni? Számomra ez a kérdés nem maradt válasz nélkül. ígéretet kaptam Istentől, hogy ha sokan lesznek is, akik ellent mondanak, lesznek olyanok is, akik azt a zászlót, amelyet az én resz- kczelgő vég nemsokára kiragad belőlük, majd átveszik, s erős, fiatal férfikezekkel fogják vinni előre! özv. Vargha Gyuláné Hozzászólás „a Csodaváró könyörgés“ c. cikkhez Életemben többször megtapasztaltam a hitbe! fakadó kérés szószerinti teljesítését, isten megdicsőíti magát abban, hogy ígéreteit beváltja, ha valaki teljes szívével arra támaszkodik. Ha Isten, a világok Ura, nekünk Igéjében valamit megmond, az úgy is lesz, hacsak mi h:tetl ínségünkkel meg nem akadályozzuk Öt cselekvésében. Isten azonban igaz, s magunkat csaljuk meg hitetlenségünkkel. Ez áll negatív vonatkozásban is. Ha Isten Igéje arról győz meg: nem adja meg kérésemet Isten, mert nem lenne az jó. őszinte könyörgés alatt tisztázódni tud belső álláspontom Istennel szemben. És ez a döntő. Azután felvesszük a terhét a nem áhított dolognak s csak erőért és csendességért könyörgünk már. hogv úgv és addig viselhessük, ameddig Neki tetszik. Szívünk csendesen elpihen Isten akaratában. Egyszer egyik gyermekem beteg vo't. Hittel tudtam könyörögni gyógyulásáért, amit Isten nekem előre megígért. Nekem a gvermek gyógvu- lása természetes volt és nem csoda, hiszen isten megígérte. Az orvos ujiougó hálámat azzal igyekezett lehűteni; „Ne örüljön még, a beígség átterjedhet a másik tüdőre is." De ugyanakkor gyorsan megtelefonálta orvosHrsárak a szerinte egész érthetetlen csodát. De naponta vannak tapasztalásaim Isten könyörgést meghallgató i óságáról. De hogyan áll a helyzet Kaszao István csodatételeivel? Sokáig nem értettem. Hiszen azt én is tudom az Ige alapján, hogv az Isten szívesen veszi a másokért való könyörgést. Jakab 5:16-ban Igéjével is biztat erre. És letagadhatatlan csodák történnek a Kaszap Istvánhoz elmen dett: imádságokra, az kétségtelen. A nyáron világosságot adott erre Is Isten. A bálványokról hallottam egy előadást. Megértettem, hogv saját elgondolásaink, tisztázatlan hitbeli meggyőződésünk, görcsös ragaszkodásunk magunkcsinálta utakhoz, módodhoz, elvekhez, szokásokhoz, pénzünkhöz, testünkhöz, egész bűnös magunkhoz bálvány és utálatos Isten előtt, Ezek miatt nem cselekedhetik Isten bennünk és közöttünk szabadon. Megértettem Kaszap Istvánra vonatkozólag, hogy nem Isten akarata szerint való öt ígv, halott emberen keresz+ül imádni. Csak a megfeszített és feltámadott Ur Jézus Krisz+uson keresztül közeledhetem az élő, Szent Istenhez Ez+ a dicsőségét másnak nem adó Istent nem közelíthetem én meg akármilyen szentéletű emberen át sem, csak azon az úton, amit ő mutatott nekem, az Ur Jézuson keresztül, aki maga kiiMente+te: „Én vagyok az út, az igazság és az étet senki sem mehet az Atyához, hanem ha én általam." Pécs. Kotsis Istvánná. — TÁRSASÁGUNK ÍROD AKEZELŐ JÉÜL elnökségünk özv. Brandner Jenönét alkalmazta. Reméljük, hogy ügyvitelünkben mutatkozó hibák és torlódások így rövidesen rendeződnek. 3
