Magyar Református Ébredés, 1944 (2. évfolyam, 1-19. szám)
1944-02-15 / 4. szám
II. évfolyam 4. sxám. Nyíregyháza, 1944. február 15. Toszerkesztó: BERECZKY ALBERT. Főmunkatárs: DR. KARÁCSONY SÁNDOR. Szerkesztőség cs kiadóhivatal: Nyíregyháza, Jósa András-utca 23. Telefon: 25-99. /Tellcf arányok Jó dolog, az, ha valami visszhangot támaszt, ha valamivel kapcsolatban feltámad a kritika. Ez mindig az élet jele és a tisztulás ígérete. Örömmel vesszük lapunk kritikáját is, mert ez egyrészt bizonyság a felől, hogy vannak, akik elolvassák, másrészt minden kritikából lehet tanulni. Ez pedig alaposan ránk is fér. Mostanában több felől kaptunk bírálatot. Legtöbbje jóindulatú. Vannak, akik egyes cikkeket kritizálnak. Vannak, akiknek általános kifogasaik vannak. Vannak, akik uz irányt helytelenítik. Alázatosan tudomásul véve ezeket a megjegyzéseket, készek vagyunk újból és újból megvizsgálni magunkat és bűnbánatot tartva megtérni, ha valamit Isten tetszése ellen cselekedtünk, mondtunk, írtunk vagv közöltünk. Ebben az a kérés van benne, hogy ezen az alapon kérjük a kritikát, mert mi e szabályszerint igyekszünk cselekedni, szerkeszteni és írni is. Azért ne méltóztassanak haragudni, h^gy bizony arra nem vállalkozunk, hogy mmden igénynek eleget tegyünk. Vannak látásaink és megbízatásunk, abból nem engedünk. Az általános jellegű bírálatok közül hadd hozzak most nyilvánosságra egyet. Többen is a jóindulatú kritikusaink közül azt kifogásolják, hogy lapunkban túl sok a kritikai cikk, több a bűnbánót, mint a hit, túlteng a negatívum a pozitívum rovására. Látszat szerint így is van. De vájjon a jelenlegi körülmények között baj-e ez? Az első kérdés itt az. hogy lehet-e. joíos-e, helyes képet nyujt-e, ha mennyiségi kérdést csinálunk ebből? Lelki dolgokról lévén szó, nem lehetséges a mennyiségi mérés már csak azért se, mert nincs mérték. Aztán egészen természetes, hogy pld. bűn „több“ van, mint szabadulás, mert vannak bűnök, amikből „még nincs“ szabadulás és az is igaz, hogy minden bűnből „egy“ szabadulás van: Jézus Krisztus. Vétkezni minden tagommal és minden cselekedetemmel vétkezem. Minden életmegnyilvánulásomban különböző formákban és tényekben ott a bűn. Hinni a belső emberemmel hiszek és nem sok mindent, hanem bűneimmel kapcsolatban éppen azt, hogy Jézus Krisztus minden bűnömért tökéletesen eleget tett egyszeri áldozatával, hogy meghocsáttat- tak ... de előszámlálom őket, mert éppen azért, mivel megbocsáttattak, vágyom megtisztulni belőlük, nemcsak magamra, hanem közösségemre nézve is. A megoldás, a hinni való változhatatlan lény. mindig ugyanaz. Bűneim ellenben igen változékonyak, hamisak, megbújok, az igazság, jóság látszatában megjelenők . .. Ezért esik több szó a bűnről, a hígnbánatról. Tudom, hogy a lelki élet egészségéhez bizonyos egyensúly szükséges, mert hiszen a bűnbánatból lehet egészségtelen nyafogós, megoldást nem kereső önmarcangolás, beteges „lelkiisme- retfurdalás“ ... de a hitből is lehet lelki gőg, önelégültség és beteltség ■.. őszintén vallom, amit a Heidelbregi Káté 2. kérdése és felelete tanít ama bizonyo’s három dologról: mily nagy az én bűnöm és nyomorúságom, hogyan szabadít meg Isten ebből a nagy nyomorúságból, és hogy mekkora hálával tartozom Istennek e •szabadi- tásáért. Sőt a református keresztyénség •sajátos jellemvonásának tartom a bűnbánat — az igaz hit — és a háládatos élet arányos hármasságát. Ez azonban nem azt jelenti, hogy „mennyiségileg“ egyenlő arányú keverék a helyes lelki élet. A bűnbánatból még a sok is kevés, — ha már arányitani akarunk, — „mustármagnyi“ hit már hegyeket mozgatna! A bűnbánat sokalása előttem mindig gyanús kissé. Ismerem a hitet, amikor nem megoldó', hanem kibúvó. A kegyelem is lehet a gonoszság párnája. A szabadság is szolgálhat ürügyül a testnek. Félelmesen látom, hogy egyénileg és közösségileg is, hogy „takarékoskodunk“ a bűnbánattal; „hiszünk“ a megtérés helyett! Őh, íg-n, higyjünk sokkal jobban, reményteljesebben Is ten kegyelmes ígéreteiben, de ez a hit ne legyzn a „feltétel" lealkuvása, elejtése. Az Ige világosan mutatja o lelki arányt: „Bánjátok meg azért és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek, hogy így eljöjjenek a felüdülés idei az Urnák színétől.“ (Csel. 3:19•) 1
