Magyar Református Ébredés, 1944 (2. évfolyam, 1-19. szám)
1944-09-15 / 18. szám
végigcsinálni, megszólalnak a szirénák, két- három órát a pincében kell tölteni. Most zúgolódunk; amikor lehetett, hálátlanok voltunk. Mennyi mindent lehetett, s akkor nem csináltuk, mennyi mindenre volt alkalom s elszalasztottuk az alkalmakat. Ez is oka a háborúnak. A háborúval együtt jár az is, hoqy a családot szétszakítja. Három-négy felé. Érintkezni is alig tudnak- Szinte hullott kéveként esik szét. Apátlanul nőnek fel gyerekek, akiknek pedig van apjuk; esetleg már négy-öt esztendeje nincsenek otthon. Anyátlanul nőnek fel gyermekek, akiknek él az édesanyjuk, de a gyerekeket a bombatámadások elől ki kellett adni »»vidékre«. Férjtelenül élnek férjes asz: szonyok és feleség nélkül nős férfiak. Mennyi könny, mennyi aggódás, mennyi türelmetlenség születik belőle. Hát békében? Nem volt fontos, hogy lát a gyermek, hogy kereset miatt nem nősülhettek, nem mehettek férjhez. Dívott az egyke. Nem volt igazi családvédelem. Ez is oka a háborúnak. Végig vehetjük a háborús élet minden vonását. Aki szembe mer nézni velük, az megtalálja az ítéletes valót: miért van háború és miért ért el hozzánk. Kik tartanak most bűnbánatot? Munka közben Kényszerű közösség Kénytelenek vagyunk együtt lakni olyan családdal, aki nem hozzánk való. Igénybe vették lakásunkat. Ez magában véve rendjén van- Tartozunk vele. De rettenetesen terhes. Nem azért, mert kiszorultunk, mert a tágasabb, szel- lőzhetőbb padlós szobából egy téglás, mennyezetien szobának szánt kamrába szorult össze lakásom, irodám, hanem azért, mert kiderült, hogy nem vagyok úr a magam portáján. Hogy virágok nyílhassanak, hogy rendes, szép legyen minden, sohasem tartottunk baromfit, csak néha egyet-kettőt, azt is bezártam, vagy elkerítettem s most több, mint ötven baromfi kaparja, porolja, piszkítja az udvart. Megesett, hogy többször autóval jöttem haza. Az autóval mindig kint álltunk meg, hogy ne verje föl a port. Most autó, teherautó kereszt ül-kasul töri, porozza az udvart. Féltve őriztük a tisztaságot, messze, összegyűjtve ki- hordtuk a szemeteit, most minden csupa piszok. Mindenfelé kiöntött szennyesvíz, krumplihaj, dinnyehéj. S mindezért nem szabad szólni. Ök ki- bombázottak, őnekik kiutalták a lakást, ők megsértődnek. Ök vannak ketten, mi vagyunk húszegynéhányan. Ök legalább is itt, magánéletet élnek, mi itt végeznénk munkánkat. Ök fenyegetnek, ők kritizálnak. Sokáig bántott ez a helyzet, de azután ki- lerült belőle a jó is. A Igét értettem meg: »Nincsen itt maradandó városunk, hanem a jövendőt keressük.« (Zsid. 13:14.) . é ... .e ... Gyülekezeti evangélizáció Bácsfeketehegyi csendesnapok. — Augusztus 25—31. — Amikor a bácsfeketehegyi asszony és leány- csöndesnapok terve először merült fel benr nünk, úgy képzeltük, hogy valamennyi délbaranyai és bácskai gyülekezetből találkoznak majd ott azok, akik kívánnak Krisztus szere- tetében meggyökerezni és megerősödni a belső emberben. Reméltük, hogy a sok mezei munka ellenére a feketehegyi gyülekezetből is lesznek nehányan, akik állandó résztvevői tudnak majd lenni a csöndesnapoknak. Az egész azonban másként alakult. Tudjuk, Isten rendelkezésével. A külső körülmények, .s a belső félelem visszatartotta a vilékieket. Az asszonyok csön- desnapjain négy, a leányokén két vidéki vendégünk volt, ellenben a helybeliek közül 45— 50 állandó résztvevője volt a csöndesnapoknak. A feketehegyiek csöndesnapjai voltak ezek. Istené legyen érte a köszönet, hogy valóban azoké lehetett. A csöndesnapok színhelye a bács-baranyai egyházmegye feketehegyi árvaháza volt. Az árvákat a falubeliek látták vendégül a csön- desnapok alatt. A csöndesnapok főtárgya Péter első level« volt. A programm úgy az asszonyok, mint a leányok összejövetelein azonos volt, A napi programm reggeli istentisztelettel kezdődött. Az istentiszteleten hallotakat azután bibliakörökben beszélgettük meg. Délelőtt még bibliatanulmányozó óra volt, ahol Péter első levelének egy-egy kijelölt részét vettük tárgyalás alá. Délután énektanulás volt és utána előadás a következő címeken: A keresztyén reménysége. A keresztyén és az Ur. A keresztyén és a világ. Keresztyének az egyházi közösségben; — este pedig evangélizáció az egész gyülekezetnek. Az Ur közöttünk volt, azért történhetett, hogy voltak, akik a legnagyobbat nyerték meig, Öt Magát. Jó volt látni Istent dolgozni, Aki sokszor emberi hűtlenség ellenére és emberi szó mellőzésével végzi azt, amit akar. Kedves volt a záróösszejövetel: egyszerű, keresetlen formában és szavakban csendült ki az Isten iránti hálálkodás. A leányok kevesebben voltak 25—30-an. Különösen a fiatalabbak között látszott Isten Lelkének munkája. Istené legyen érte a dicsőség Imreh Ilona. Mi a magyar ébredés? A magyar élet Istentől való megoldása. * * Hidd! Kérd el Istentől! Dolgozzál érte! e
