Magyar Református Ébredés, 1944 (2. évfolyam, 1-19. szám)

1944-09-15 / 18. szám

töite meg. Az Ö személye, munkája, évan- géjiuma, áldozata ebbe az egyenes vonalba törést hozott, hogy éppen ez által a törés által menekedjék meg ki-ki az ítélet elől. Ő az ajtó, akin keresztül az ítéletre haladó egyenes, biztos, széles útról át lehet lépni az életre vivő keskeny útra. Ő a világ vilá­gossága, aki megvilágosít minden embert, aki megadja kinek-fcinak, hogy úgy lássa a dolgokat, az eseményeket, láthatókat és lát­hatatlanokat egyaránt, amint azok vannak- Ö a feltámadás és az élet, hogy aki hisz, az a halálból által menjen az életre . . . ö meg­oldás. A világ tragédiája abban van, hogy ne­ki nem kell Jézus. »Az igazi világosság el­jött volt már a világba, amely megvilágosít minden embert. A világban volt és a világ altála lett, de a világ nem ismerte meg őt.« (János 1:9—10.) Az emberiség, a világ élete, sorsa, helyzete, mindig olyan, amilyen viszonyban van Jézussal. A mult, a közvetlen előttünk élő kor újra kikezdte Jézust. Megtagadta uraságát, megtagadta Isten Fiú voltát, leta­gadta hatalmát. A liberális kor kitermelte, fqltlevenítette, a keresztyén világba szét hirdette a Jézus-kritikát. A felvilágosodás a liberális szelem körébe és szellem hatása alá került egyház tagjaiban s óh, mily so­káig az igehirdetésben is elfelejtette Jézust. A mai tömeg ember, átlag ember, de a ma tudósai, vezetői, tanítói, bankárai, politiku sai, államférfiai nem ismerik Jézust s benne a Krisztust és nem hisznek benne. Ezért van az, hogy megtartó nélkül pusztul ez a világ- Mi prédikáljuk Jézust, a Krisztust s csak Öt egyedül, mert egyedül Neki van hatalma megtartani, Ö született be megtartóként ebbe a világba. Békefi Benő. Iratterjeszlés az evangé- lizáció szolgálatában Az evangélizáció munkájának lényege az, hogy az embert rávezesse a majfc bűneinek tudatára, nyomorúságos, elesett voltára és rámutasson arra, hogy Isten Jézus Krisztus által szabadulást, megoldást készített gyer­mekei számára. Ezt a munkát Isten üzenetének, az evangéliumnak hirdetése által végzi, ezért a munka középpontjában Isten üzenete, Igé­je, a Szentírás áll. Ha tehát iratterjesztésről szólunk az evangélizációs munkával kapcsolatosan, első sorban a Szentírás terjesztését értjük altata. Isten Igéje utáni éhséget igyekszünk kel­teni, természetes tehát, hogy a Szentírást akarjuk eljuttatni a kereső emberhez. A Szentírás terjesztése, kézbe adása mindig el­sőrendű feladata volt és lesz az evangéíizá- ciós munkának. Ha evangéliumi iratterjesz­tést akarunk végezni, akkor elsősorban a Szentírás terjesztésével kell azt kezdenünk­Az ébredést munkában azonban számol­nunk kell azzal, hogy az élő szó üzenetével nagyon sokakhoz nem érhetünk el. Szükség van arra, hogy írott bizonyságtétel formájá­ban vezessük el az embereket a maguk vég­zetes állapotának megismerésére és az egyet­len szabadulás meglátásár a. Enélkül a munka korlátozottabb, hiányos és csonka volna. Minden ébredési munka már kezdetben felismerte a nyomtatott betű szükséges és nélkülözhetetlen voltát és szorgalmazta az ilyen »hitébresztő« írások kiadását és ter­jesztését. A mi munkánkban a »Jer ve­lünk« végzr elsősorban ezt a szolgálatot. Ezek a rendszeresen megjelenő traktátusok az evangéliumtól távol állók rendszeres hi- vogatását és ébresztését szolgálják. Ezeknek a traktátusoknak a terjesztése az evangéliumi iratterjesztéseknek második fontos feladata. De ezeknek terjesztésébe bele kell kapcsolódni az evangélium minden munkásának is. Meg kell látni ezen a téren az óriási szükséget és azt, hogy ez egyike azoknak a munkaterületeknek, amelyen minden hívő keresztyén embernek komoly felelőssége és fontos feladata van. Az evangéliumi iratterjesztés azonban nemcsak az ébresztést szolgálja, hanem a már megérintett, vagy felébredt lelkek to­vább gondozását, vezetését, elmélyítését. Ezért gondoskodik arról, hogy a keresztyén élet egyes kérdéseiről olyan írások álljanak rendelkezésre, amelyek segítségére vannak a tovább kereső ember számára. Aki tapasztalta már, tudja, hogy milyen nagy segítséget jelenthet egy-egy füzet, traktátus, könyv a Szentírás mélyebb ^ és helyesebb megértésében, vagy a gyakorlati keresztyén élet egészséges kifejlődésében. Itt a nyomtatott betűnek az élőszóval szem­ben az az előnye is megvan, hogy maradan­dóbban áll az olvasó rendelkezésére és szé­lesebb keretek között teszi érthetőbbé az egyes kérdéseket, mint az időileg jobban korlátolt beszéd, élő szó. Mindezek miatt az evangéliumi iratter­jesztés feladata ilyen elmélyítő, továbbvivő iratok terjesztése és ez képezi harmadik fon­tos feladatát. Amikor az ira ti erjesztés e három fon­tos feladatára és lehetőségére rámutatunk, hangsúlyozzuk, hogy ezzel nem merítjük ki az iratterjesztés munkakörét és feladatait, csupán azt a néhány feladatot jelöljük meg, amely által az evangélizációs munkával a legszorosabban kapcsolatban van, azt segíti, annak munkáját továbbviszi és megkönnyíti. De ez a néhány feladat is elég súlyos ahhoz, hogy szívünkre nehezítse az iratterjesztés ügyét, meglássuk a benne rejlő lehetősége­ket a szolgálatban és saját munkánkban fel­használjuk annak szolgálatát. 3

Next

/
Thumbnails
Contents