Magyar Református Ébredés, 1943 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1943-06-01 / 9. szám

olajfából való .kitöret és. nevünknek az élet könyvéből való kMüröltetésének egyetlen indo­ka a Szent Lélek ellen, való káromlás.' Persze, hogy Jézus tartja meg az övéit -ettől a vesze- delemtől. De éppen azáltal tartja meg, hogy figyelmeztet irá, hogy tilalomfával jelöli meg a szakadékba vivő utat s bizonnyal azzal is, hogy megromlott, más bűnökkel szemben sokszor te­hetetlen akaratunk ellenére is lehetővé teszi, hogy el ne kövessük; de nem azzal, hogy lehe­tetlenné teszi, hogy elkövessük. Végezetül: mi is vigyük Isten elé minden olyan véleményünkéit, -amely ellenkezik má­soknak, mint ők mondják, a Szent Lélek útján kapott látásával; s ha Isten megítéli, adjuk fel a mi véleményünket. Félelemmel és rettegés­sel vigyük véghez a mi idvéss-égünket és vala­hányszor ellentétbe jutunk másokkal, a ma­gunk számára is kérjük Isten megtartó vigyá- záisát; egyikünk sem immunis a megbocsá ha­tatlan bűntől, valamennyiünket egyedül Az tarthat meg tőle, Aki az Ö egyszülött Fiát adta a mi megtartásunkra. Kalmár íjászló. KÖNYVNAP 1943 Bennünket is érdekel ez a májusvógi sofca- dalom, amikor Budapesten, de vidéki városok­ban, (sőt falukban is) kirakják a könyveket az utcára és boldog-boldogtalannak kínálják.-■ 79 új könyv jeílienit m>eg az idén, de alig van belőle égy tucatra való, amit érdemes m gvin­ni és' elolvasni. A magyar gondolat ünnepének szánták ' ezeket a napokat, de itt is az. élelmes üzleti vállalkozás vette át a vezetést és ma már »jó üzlet« minden könyvnap. Válogatni kel hozzáértő, gondos figyelemmel, ha jót és -érté­keset akarunk vásárolni. Nem mindegy, hogy mát olvasunk és mit olvastatunk, (gyerekeink­kel és másokkal) -mert van rossz, fertőző és kártosináló könyv is. Reménységünk — az ébredés keil ide is. Csak á felébredt embernek van igénye a leg­magasabb klasszisra. Mi pedig nem elégedh - tünk meg, csak elsőrendű írásművei. Nagy magyar' klasszikusok ismeretére van szükségünk, hcgv ez az igény egészségesre nőj- jön bennünk. Most megvehet]ük Berzsenyi Dá­niel és Kölcsey Ferenc összes müveit. Ez is fontos, hogy ne részletek elégítsenek meg. ha­nem a teljes, mű érdekeljen bennünket. A lielikiíélteit törvényszerűségei. bontakoznak elő.ezen az úton. Csak úgy juthatunk élőbbre, ha így megyünk. Vállalva a -teljes élet teljes muszáj-jiát és miért-jét, hogy felfessék előttünk mindéin szépsége és minden kívánatossága.-A ikönyvnap, ez' a magyar közösségi atka- ben is döbbentsen rá bennünket, csődjét látva, hogy szükség újjászületnünk nekünk, magya­roknak is, ................... - - - - Szabó Imre. A Biblia mélységei felé A felhő és a tüzoszloj) Az Ur szava szerint járnak vala tábort, és az Ur szava szerint indulnak vala.-Az Urnák rendelését megtartják vala, az Ur­nák Mózes által való szava szer-int. Ol­vasd: IV. Mózes 9:15—23. Nagy tanulságot rejt magában a felhő és a tűzoszlop. amelyekről útmutatónk nyomán mostanában olvastunk. A nagy tanulság ez: Semmit el nem sietni — semmivel .él nem késni. Izrael népe. a pusztai vándorlás alatt csak akkor indulhatott tovább, ha a felhő elindult és előtte járt, nappal mint felhő, éjjel mint tűznek ábrázatja. De akkor azután indulnia és mennie kellett. Ha megállt a felhő, -neki is meg kellett állnia és veszteg maradnia, s ha egy nap, ha két nap, ha egy hónapig vagy bármennyi ideig állt is a felhő, nem volt szabad tovább men­nie. A felhőben Isten Lelke vezette őket s ne­kik enged eJmeáfeedniök kellett. M-egtanultulk-e ezt a nagy leckét? Akár minit egyes ember, akár mint testvéri közösség? Nem azért >csalódtunk-e sokszor, nem aáért val­lottunk-e kudarcot, -nem azért okoztunk-e kárt haszon helyett, mert nem tanultuk meg? Isten Lelke nem szólt hozzánk, nem indított valami szónak kimondására, valamely cselekedet vég­hezvitelére,- valamely munka megkezdésére; s mi mégis kimondtuk azt a szót, megtettük azt a cselekedetet, belefogtunk abba a munkába, csak úgy a magunk elgondolása, a magunk okoskodása, a magunk szenvedélye szerint, s azután baj lett belőle s jött a késő bánat. Talán,, ha vártunk volna, Isten csakugyan indított volna az Ö idejében, az ö- órájában, de nem tudtunk várni, nem tudtunk türelmesek lenni, elsiettük a . dolgot és —: elrontottuk. Vagy talán a másik eset történt velünk. Isten világosan rámutatott valamire, amit -ki kel Lene mondanunk, meg kellene tennünk, el kellene. kezdenünk, de mi figyelmetlent k vol­tuk, nem értettük meg az intést, va,hy talán megértettük, de restség vagy gyávaság tartott fogva, 'késlekedtünk, s' mikor végre n-agynehe- zen neki indultunk, észre kellett vennünk, hogy elkéstünk s kárt szenvedtünk. Kárt. szenvedett az ügy, amelynek munkájára elhivattunk. Óh milyen veszteségek ezek! Ha végig nézünk magyar hazánkon, figyel­ve, hogy áll itt. Isten országának ügye, de sok ilyen elsietést s még több elkésést kell látnunk. Fájó szívvel a magunk életében is. Jó ha meg­látjuk ezt. A felismerés s az ezt követő őszinte bünva'liós -az első lépés a gyógyuláshoz. Ezt tő­lünk várja Isten. A többit elvégzi ö. De ter­mészetesen úgy, mint a felhő Izrael népe kö­zött: előttiünk megy, s nekünk utána kell mennünk. Figyel jünk a felbőré. Isten Szent­5 -

Next

/
Thumbnails
Contents