Magyar Református Ébredés, 1943 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1943-03-01 / 3. szám
szellemi világból kap hatásokat s a két viliágból érkező hatásokat a lelke (pszüché) műhelyében dolgozza fel s reájuk a szív (kardia) döntésével felel. így születnek meg a különféle érzésekkel színezett gondolatok és törekvések. Az embernek hatalmában ál az egyik világtól elfordulni s a másik világhoz odafordulni. Az lenne a természetes, ha elsősorban a szellemi világ felé fordulna — hiszen onnan ered minden élet! — s csak azután, az onnan kapott világossággal és erővel fordulna az anyagi világ felé, hogy azt a szellemi törvényei szerint munkálja, rendezze és kormányozza. Ezzel szemben az a helyzet, hogy én »testi vagyok, a bűn alá rekesztve« Eóm. 7, 14. Testi vagyok: minden gondolatom, minden törekvésem a testre, az anyagra irányul. Benne élek abban a bódulatban, hogy a test, a testben való élet a legfőbb érték és a legvégső cél. Féltem ezt a testet: megszületik az ételért-italért és a ruházkodásért való aggodalmaskodás. Biztosítani kívánom a testet: megszületnek a különféle tudományok. Esetleg úgy akarom biztosítani a test életét, hogy elpusztítom a vetély- társafcat: megszületik a háború. A testből jönnek az indítások, a testre irányulnak a törekvések. A csecsemőnél és a »kicsiny gyermeknél ez az állapot természetes. De épen akkor lesz az emfoeír igazán emberré, amikor kiemelkedik ebből az állapotból. »Nemcsak kenyérrel él az ember« — mondja Jézus s ebben ben re van az, hogy aki csak kenyérrel él, az még nem ember a szónak jézusi, tehát isteni értelmében. »Kenyér« alatt pedig mindazt kell értenünk, amit ez »a »testi világ adhat nekünk. Nos, az ilyen »csak kenyérrel élő« embert nevezi a Biblia aivó embernek. Lehetséges és # gyakran meg is történik, hogy az ilyen alvó ember alapos tudományos munkát végez, kiváló művész, jó mesterember, szorgalmas családapa, áldozatkész honpolgár, szeretetintézményeket építő emberbarát, tehát lehetséges az, hogy a Lelke (pszüché) az anyagi világból nagyon finom, nagyon helyénvaló indításokat kap, csak épen az a baj, hogy minden indítást onnan kap és semmit nem kap a másik világból. Az a baj, hogy épen az, ami benne isteni, tehát ami őt igazán emberré tenné: a szellem (pneuma) alu- szik. S ez az állapot nem csak kivételesen fordul elő az emberek között, hanem minden ember beleszületik: ebbe az állapotba. Mindnyájan alvaszületett emberek vagyunk. S az ilyen embernek mindenféle úgynevezett »jóságáról«, kiválóságáról előbb-utóbb kiderül, hogy az csak reáakasztott dísz, nem pedig belülről nőtt gyümölcs! Az alvó »ember nem tudja, hogy mi történik körülötte. Az álmait sokkal komolyabban veszi, mint a valóságot Ha álmodja azt, hogy tűz van a házban, akkor nyugtalanul hánykolódik és forgolódik mindaddig, amíg fel nem ébred s meg nem bizonyosodik arról, hogy álom volt az egész. Ha azonban valóban ég a ház, akkor nyugodtan alszik tovább s ha valaki idejében fel nem ébres-zti, benneég a házban. A lelki al4 vóvai is így vagyunk. A saját álomképeit halálosan komolyan veszi: csökönyösen hiszi és hirdeti azt, hogy ő nagyon jó ember, soha bűnt nem követett el, hasznos, sőt egyenesen nélkülözhetetlen tagja a társadalomnak, az élete csupa önfeláldozás, a halála csupa vértanúság. »Ezt mondod: gazdag vagyok és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem; és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás és szegény és vak és mezítelen.« Jel. 3,18. Az alvó ember nem eszik, nem iszik. A lelkileg alvó ember nem táplálkozik a lélek igazi eledelével: az Isten Igéjével. Nem gyűlök az Igét, nem harcol »eherne, nem vitatkozik vele, csak épen: halálosan unja. Az alvás veszedelmes, de reményteljes állapot. Veszedelmes, mert aki alszik, az már a kárhozat előszobájában van. És mégis reményteljes, mert az alvót még fel lehet ébreszteni Azzal természetesen számolnunk kell, hogy -az ébresztés hálátlan szolgálat. Az ébredés pillanatában senki sem fogja megköszönni nékünkazt, hogy felébresztettük. Úgy vagyunk ezziel is, mint az a»luszékony emberrel: ha felrázzuk álmából, mérgesen kérdezi, hogy miért ébresztettük fel. Tudja, hogy fed kell kelnie, mert különben elkésik és mégis haragsz»ik arra, aki felébresztette. Az eddig elmondottak szerint tehát a lelki é»bredés abban áll, hogy az előtt a lélek (pszüché) előtt, amelyik idáig csak a test, az anyag világából »kapott indításokat, most egyszerre feltárul egy másik világ: a szellem (pneuma) világa s »ebből a világból egészen újfajta, eddig ismeretlen hatások kezdenek áradni a lélekbe. Eddig m ég nem hangsúlyoz tűik, de ezen a ponton az esetleges félreértések elkerülése végett meg kell említenünk, hogy ébredés alatt mi mindig egészséges ébredést értünk. Ez azt jelenti. hogy »az Istentől jövő, Jézus Krisztus által ielhetségesített és a Szent Lélek által közvetített szellemi hatásokra gondolunk. Van olyan ébredés, ami rosszab még a szellemi alvásnál is: amikor a »tisztátalan szellemek »és azoknak legfőbb ura: a Sátán keresnek és találnak 'érintkezést az emberi lélekkel. Ilyen ébredések történnek a spiritiszta szeánszokon és mindazokon a helyeken, ahol az ember akarja »kierőszakolnia szellemi világgal való kapcsolatot. Farkas József. Mi a magyar ébredés? A magyar élet Istentől való megoldása. * * * Hidd! Kérdd el Istentől! Dolgozz érte!
