Magyar Református Ébredés, 1943 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1943-12-15 / 22. szám

nem táncolhatsz, ihatsz—nem ihatrz, cigarettázhatsz—nem cigarettázhatsz nagy prob'é- mái rotyogbak, mint a megtértság és pogány állapot hőmérői, vagv jelzőkészülékei

Mondom, olvasgattam a prófétákat és tő ük igen' sók feleletet kaptam, amikből csak párat hozok elő.

íme:

1. Minden civilizáció, minden társadalom beteg, még vedig halálosan betea, ha az Ur törvényét megveti. A bűn nem egyik vagy máik részét rontotta meg az ember életének, hanem minden részét. Ez az egyetlen totalitás, amiben megegyezik diktatúra és demokrácia egyaránt.. Aki azt képzeli, hogy a d p’omaták munkája erkölcsösebb, mint a cigarettázó hölgyek füstje, a szobában dohányzás vagy táncolás erkölcsösebb, mint a szabadban füstölés, vagy nyilvános szórakozás, épen olyan os*oba, mint aki elindul, hogy a világ végéi lábát a semmibe lelógassa. Csak a mi illúziónk sápadt fényénél képzelhetjük, hogy van még valami bennünk, vagy erkölcsi világrendünkben, amit nem járt még át az egyetemes bűn vérmérga- zése.

Csak lassan, igen lassan és igein kevesen .jönnek rá, hogy égő világunk rőt tüzei n°m egy külső katasztrófa jelei, hanem eg\ sakkal mélyebb, belső tragédia mögöttünk húzódó és velünk járó mementói. A legtöbb, magát reá’is- tának valló ember üres álmokat kerget és holtáig áltatja magát: a jó ember boldog világának idealizmusával. Nem számol a legvéresebb valósággal: a bűnesettel.

Ez a mi nemzedékünk nvomorúsága is: íróink és toliforgatóink, nép vezéreink és tömegeink nem veszik komolyan azt, hogy minden hitetlen civilizáció magában liordia ítéletét: »nrrnt a polyvát megemészti a tűznek nyelve, gyökerük megrothad, vi rágj ok, mint a por e1 száll« és Isten haragja következtében »holttestük szemétként fekszik az utcán.«

Adósai vagvunk a Világnak ezzel a r-á is felelettel: — a bűn romboló erejének megmutatásával. Elmázoltuk, elkentük az igazságot.!

2. A próféták nem. teltek különbséget a Sátán tőrei között. És^iás próféta könyve 3. fejezetében igen részletesen foglalkozik Sión ieanvainak pillogó szemével, apró járásával, lábok zengésével, fülönfüggőivel, karperecéivel és fátyoiahal. ünneplő ruháival, nagy kendőivel, aranyéveikkel, tükreikkel, szóval divatja val. És megdöbbentő következményeket jósol, lesz a balzsamillat helvén büdösség, az öv helyén kötél, a szép körveny helvén zsákruha, a szépség helyén homlokra sütött bélyeg és ami mindennél több: férfiai fegyver által hullanak ekés vitézei harcban...

Hát olyan veszedelmes dolog az a kis rúzs, tükör, karperec? Nem! Nem az a veszedelmes, hanem az, hogv ha Siön leányai is hasonulnak a világhoz, akkor a külső hasonulást benső adaptáció előzi meg. Minden hitetlen civilizáció, szóval a világ? el akarja nyelni a Sión népét.

A hitetlen civilizáció a nőt a testkultusz eszközévé teszi. Ezzel együtt jár Isten rendelése szerint való állapotának pusztulása: sem ió hitves, sem igazi anya nem lesz! Tömegeiben nem lesz! A külsővé vá’ó élet belső nvomorta- nyát takar. Tehát az otthonnak nem lesz le’ke, gyermeke, értelme. Ágyraiárássá és kéjhajhá- szaittá züllik az élet. A nők elhagyják az otthont és a férfiak helvébe állat-ék, ezekből pedig előáll a munkanélküliek óriási hadserege, aktán a szociális bajok örök orvossága gyanánt jelentkezik a háború: élettér megoldásaival.'A többit ismeriük már.

Nem a cigarettával van baja a próbának, hanem Sión leányaival, nem attól félnek: jaj mi lesz, ha a pogány nőket, ha minden nőt elkap a divathóbort, han^m attól, hogv »a kovász megrohad«, a kévénké »só is m~gízet'enül« és mivel sózzák meg altkor a világ rohadó életét?

Persze nemcsak a divaton akad meg a szemük. hanem azon is. hogv Básám ünői (Am >3 4! maguk mondják az ő uruknak: »Hozd e’ő hadd igvunk!« Tehát a cigarettafüst meTelt nv iván észrevenné szemök a bridzsszalonokat. a szerz- gőztől fűtött cocktail-oartikat. a konv?k+ól részeg asszonyokat, akik, ha történetesen ku*ya helvett egv kis egykét szültek a világra, azt a cselédlány nevelésére bízzák.

A próféták frontális támadásokat intézi *k a memze+i éM minden bűne ellen. A csillogó karperecek mögött ők meglátták a nép asszonyainak egész lelki nirvánáját: a kialudt lelki lámpásokat és tudták, hogy milyen nemzedék no fel ebben a sötétségben, a testkultusz sötét barlangiaibó’ kik tántorognak elő ..

Ezért kiáltottak keményen és erősen: a nők divatia, a szeretők uralma ellen.

De éppen úgv észrevették ők: az elefánt- csont pamlagon heverőket, akik »nvoszo’yá’k- ban elnyujtózkodmak, a nyáj legjavából és kihizlalt boriakból lakmároznak, akik a bort serleggel isszák és színolajial kenege+őznek és nem búsulnak népük romlásán (Ámos 6) és házhoz házat ragasztanak, mezőhöz mezőt, akik a gonoszt ajándékért igaznak mondják és az igazak igazságát elfordítják (Ézsaiás 5), akik halomra gvüitjk az erőszakosságot és zsarnokságot, zsarolást palotáikban . . .«

Bizony a próféták előtt nem maradt rejtve a Sátánnak nagy és kis praktikája, volt kemény szavuk fejedelmek, urak, panamisták, hatalmaskodók ellen, mintahogy nem kedveztek a közember iszákosságának. erkölcstelenségének, paráznaságánafc sem. Nem vcltak sze- méiyválogatók. amint a Bűn sem az.

Meghirdették az ítélet szavát: »Parancsol az Ur és megveri a nagv házat repedezésekkel és a kicsiny házat hasadozásokkai!«

Ha ma a publicisták és maisok zavarban vannak afelől, hogy mi veszélyesebb az erkölcsre: egv kis diva cigarettafüstje, vagv a diplomaták zárt ajtója mögött aláírt szerződések, akkor ez épen azért van, mert az erkölcs gárdistái, — bárkik legyenek is azok, — skatulyázták a bűnöket kicsikre és nagyokra, csináltak egy beteg, hamis kazuisztikát, amiből időnként elővették a veszélytelenebbnek lát3