Magyar Református Ébredés, 1943 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1943-05-01 / 7. szám

i. évfolyam. 7. .szám. Nyíregyháza, 1943. májú* 1.

Főszerkesztő: BERECZKY ALBERT. Főmunkatárs: DR. KARÁCSONY SÁNDOR.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nyíregyháza, Jósa András-utca 23. Telelőn: 25-99.

Ada nekik erői és hatalmat

Amióta azt a cikket olvastam, aligha telt el egyetlen nap is, hogy ne gondoltam volna rá. Különböző helyeken mindig visszatérő beszédtárgyunkká is lett. Lehet azért, mert bennem nagyon beszél ez a cikk. »Mintha nem. is lett volna reformáció.«

Először vitatkoztam magamban ezzel a cikkel. Kegyetlenül nehéz dolog is úgy vállalni, ahogy ott megiratott. De nem vállalni: hazugság és engedetlenség. Aki csak valameny- nyire is lát, tehát készakarva be nem csukja a szemét, az kénytelen vállalni és vallani, hogy minden vonalon egészen másként kellene lenni és tenni, mint ahogy ma van és ahogy csináljuk. De még nehezebb úgy vá.lalni azt, hogy személy szerint nekem és nekünk, az evangélium világosságát megismerőknek van a legnagyobb bűnünk, a teljes felelősségünk azért, hogy nem tud Egyházunk azzá lenni a magyarság életében, amivé Isten tenni akarja. Megint még közelebb engedve az igazság félelmes támadását magunkhoz, vallani és vállalni azt, hogy éppen mi, az Egyház magára eszmélt népe, a bibliaolvasó és imádkozó emberek társasága, elsősorban mi vagyunk ítélet alatt.

Egy vidéki utamról úgy jöttem most haza, mintha forró jeget hoztam volna magammal. Két dolyot láttam meg egyszerre. Az egyik a?, hogy Isten egészen csudamódon olyan előkészítő munkát végez a lelkekben, amiért nem lehetünk elég hálásak. Fiatalok között töltöttem el három napot különböző helyeken. Mindenütt azt tapasztaltam, hogy az életre most fölkészülő új nemzedék hasonlíthatatlanul különb, mint például az én ifjúságom idejében való volt. Erős valóságérzék van bennük. Ösztönösen idegenkednek minden formalizmustól, minden látszatigazságtól. Mélyen érdekli őket a magyarság sorsa és tudják, hogy az a magyar élet, amit örökségül átvesznek, át van szőve megoldatlan kérdésekkel és halállal fenyegető veszedelmekkel. Szeretnek nyíltak, őszinték lenni. Ugyanakkor látja az ember, milyen bizalmatlanok és milyen zárkózottak az előtfÜK

járó nemzedékkel szemben. Minden okuk meg van rá. Az a keresztyénség, amit nekik »tanítanak«, elvesztette előttük hitelét. Bírálatuk erős és határozott. Nem változtat a dolgon, nogy imitt-amott van bennük abból a bizonyos »fiatalos túlzásból«. A lényegben igazuk van. Erőket szívesen elfogadnának, hogy az életük hasznos élet legyen, de ballasztokat nem vállalnak. Aki vitatkozni akar, vitathatja, hogy igazuk van-e vagy nincs, a tényen magán nem lehet változtatni: ők úgy látják, hogy amit vallás« címke alatt adni akarnak nekik, az nem erő, hanem ballaszt.

Szorongással tölt el az a gondolat, hogy mind több helyen, mind több rétegben indul a lelkekben az ébredezés, a keresés, s nincsenek, akiknél találni lehet. Balgatagul szólok, mégis mondanom kell, hogy az a lelki átalakulás, aminek mind több jele látszik falusi paraszt- embereken, népfőiskolát végzett ifjakon, nyilt- eszű diákokon, férfiakon és asszonyokon, fiatal embereken és leányokon, esetleg a csalódás kátyújába juthat. Nyilvánvalóan Isten ajándéka, hegy mindig többen látják, mennyire nem jól van úgy, ahogy van, mennyire másként kellene lenni, mint ahogy van. Való igaz, hogy a teljes csőd egészen alázatos elismerése mindennek az alapföltétele. Isten ezt a keserű látást nagy kegyelméből adogatja már. Vannak is. akik elfogadják. De ennél nem lehet sokáig megmaradni. Nem lehet ennek az egész mostani nemzedéknek belerekedni csupán csak abba, hogy a nyomorúságot meglátja és elismeri. A nyomorúság szabadulás után kiált. A csőd föloldást keres. Nagy szerencsétlenség, hogy igen sokszor túlságosan hamar akarunk megvigasztalódni. Nem lesz ott só} a igazi vigasztalójáé ahol n< ■'olt as teljes a megkeserea„ Sok félné igtérésnek, üres kegyeskedésnek éppen az.j. rejtett oka, hogy úgy akartunk a bocsánat evangéliumáról tudomást venni', hogy előtte a magunk elveszett állapotáról , m vettünk még komolyan tudomást. A magyar ébredésnek is halálos szerenNév:

Rang:

Tábori postaszám:

1