Magyar Református Ébredés, 1943 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1943-09-15 / 16. szám

gyülekezet pásztorát hozzák kísértésbe és né­pét zavartassák meg a Sétámnál?! Száz meg száz módját találhatja meg egy gyülekezet, hogy megismerjem valakit. A jelek éppen arról beszélnek, hogy a meghívásos be­mutatkozásnál is van lelkibb patpvátosziiás, az, ahol a presbitérium és hívek imádságban meg- áMíanodimak egy násztor személyében és érte mennek. mint a XVI. században tették őseink. A lelfoiiismeret finom csiszolódása az, Vmikor már az Igével élő lelkipásztor a maga nyá­ját nem bántja meg azzal, hogy beáll jelent­kezőnek más portára és ha nem fogadják meg, akikor visszakulleg nyájához, ahol aztán utána hordják holtanapjáig: »Nem kellett máshol, most ez is jó neki!« Valóban, ezt az örömet ne szerezzük meg a Sátánnak, sem mi lelkipász­torok. sem Isteni hívő népe. Ezek kigvuló éjszakai tüzek arról be­szélnék, hogy ébredünk, arról, hogy nem a tör­vény betűjének kell megújulni a papválasztá­soknál. hanem a léleknek. lsen adjon olyan lelkipásztorokokat, akik életük kocsijáról kiáltják felénk: Nem me­gyünk el bemutatkozni, de elmegyünk szol­gálni, ha kétségtelenül szól az Ur: »Jer és kövess engem!« Sződliget. Szárszó. Szilice kohójában ké­szül ilyen viliág is! Dr. Fónyad Dezső. A Biblia mélységei felé Hármas bizonyság:. Szüntelenül emlegetve a ti hitetek munkáját., és a ti szeretetetek fáradozá­sát és a mi Urunk Jézus Krisztus fe­lől való reménységeteknek állhatatos­ságát, az Isten előtt, a mi Atyánk előtt. (T. Thess. 1:3.) Pál a ThessalónikabeTiekhez írt I. levele 1. részének 7. versében azt írja: »...példáképék­ké lettetek Maczedóniában és Akhájábán min­den hívőre nézve.c —- Maid a 8. versben olvas­suk: »...minden helyen is híre terjedt a ti Istenben vetett hiteteknek . ..« Ezek alapján a Thessalónikabeli gyülekezetét bizonyos mér­tékig minta-gyülekezetnek tarthatjuk. A ke- r*=zt véneégüknek: 'hitüknek, szolgálatiaknak életüknek 'és közösségüknek olyan tulajdonsá­gai voltak, amelyek akkor is és azóta is köve­tendő öéidafcént adattak elibünk. Pál bizony­ságtételén keresztül Isten Lelke azért állít so­kakat a hívők elé példaképül, mert a hit, a szeretet és a reménység hármas bizonyságát érlelték meg. Ezekkel pecsételték meg kérész- tyénségüket. Hitük munkás hit volt: »...a ti hitetek munkáját . . .<• Ebből nyilvánvaló, hogy hitük 4 nem csak. az evangélium tudomásulvétele volt, hanem annak megélése és az abból fakadó misszió. Nemcsak magukra nézve hittek, ha­nem hittek Isten dicsőségére, az ő országára és az egyház' felépítésiére nézve s így lett hitük munkája azzá a misszióvá, amit Pál így jel­lemez: »Nemcsak Maczedóniában és Akhájá­bán zendült ki tőletek az Ur beszéde ...« Ma mennyqire nem munkás a hívők hite! Pedig az igazi keresztyénség egyik bizonysága az, hogy a benne életté váló hit az Isten-szolgálat, a misszió, a bizonyságtétel munkáiban bizonyít­ja meg valódiságát. Szeretet ük cselekvő, fáradozó szeretet volt: ».. . és a ti szeretetek fáradozását...« A Thessalón ikabeli gyülekezetét nem kellett in­tetni János intésével, mert maguk is úgy gya­korolták a szeretetet: »Fiacskáim ne szóval szeressünk se nyelvvel; hanem cselekedettel és valósággal.« (I. János 3:18.) Szeretetük szolgá­lattá, megértéssé, örömmé, kedves-éggé lett. Hát hogy ne lett volna így. amikor később maga az apostol indokolja szeretetük fáradozá­sának pél dakénpé-lételét így: »Az atya fiúi szeretetről pedig nem is szükség írnom nék- tek: mert titeket Isten maga tanított, meg arra. hogy egymást szeressétek.« (I. Thess. 4:9.) A szeretet természetesen csak akkor .gyakorlati, ha nem érzelgősség és áradoZás, hanem kárt vállaló segítség és szolgálat. A szeretet valódi­sága mellett éppen ez a fáradozás a bizonyság. Jézus Krisztus felől való reménységük állhatatosult: »...és a mi Urunk Jézus Krisz­tus felől való reménységnek állhatatosságát...« A Thessalonikabo’iek keresztyénsége azért is példakép, mert nem hangulat keresztyén ség. nem az így. vág'/ úgv érzem labilis bizonyság­tételén nyugodott, hanem a meggyőződés re­ménységén. Erős hittel hitték el Jézus Krisz­tus Urvoltát s ahhoz igazodtak. A felől bizony­ságot hordoztak magukban, hogv Jézus Krisz­tusban nem csalódnak, mert G igaz és ígérete megáll, amit Ő megmondott, az mindörökké úgy lész. A helyzet és hangulatváltozás nem belfolyálsolta reménységüket. Az élő remény­séggé lett hitnek bizonysága éppen ebben az állhatatosságban van. Meg van-e kérész tyénségünknek ez a hár ­mas bizonysága? Munkás-e a hitünk? Fárado­zó-e a szeretetünk? Ällhatatos-e a reménysé­günk? Csak az ilyen bizonyságokat felmutató kersztyénség lehet hódító, vagyis csak az ilyen szolgálhatja az ébredést. Doulos. Mi a magyar ébredés? A magyar élet Istentől való megoldása. * * Hidd! Kérd el Istentől! Dolgozz érte!

Next

/
Thumbnails
Contents