Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1-2. füzet

42

ez úttal megtagadá a kúria, a király személyét képviselő nagy követtől, mely annál inkább csodára méltó, bogy a pápának épen szemei előtt történt, miszerint a király oly nagy számmal vezette vissza az egyházból kilépteket az anyaegyház kebelébe, és mégis mindezek daczára, a legméltatlanabb visszaéléssel találkozott, megfelejtkezvén a pápa azon kötelesség teljesítéséről, mit elődei ily nagyhatalmasság, mint óltalmazói és jóltevöi iránt legszívesebb elismeréssel meghálálva, üdvözöltek.

Miután pedig meghallotta, hogy ő szentsége megparan- csolá bibornok helyeltessének, hogy Sz. Lajos templomát bezárassa, és annak szolgáit Marquis de Lavardin nagy követtel együtt, mivel nem alkalmazzák magukat Bullája tartalmához, nyilvánosan kiátkozza, sőt a nagykövetet a Krisztus születése éjjelén, még az úrvacsorával való éléstől is megtiltsa: ezt többé a General-Procurator, mint eddig történt, hallgatással nem mellőzheti.

Sőt miután a dolog, oly nagy botrányra szolgáltatott alkalmat, a papi törvényszék öt nem illető szerepre vállalkozott s a pápának nem is volna nehéz az ügyet kiegyenlíteni, miután annak éle, oly személy iránt fordittatott, ki mióta Rómában tartózkodik, a Bulla közzé nem tétetett, annál inkább Francziaországban nem hirdettetett ki, minél fogva a pápa hivatalánál fogva, öt könnyen feloldozhatná, tekintvén azt a nagy érdem és méltóságot, melyet a nagykövet képvisel, kit, és más hozzá hasonlót, előbb mint sem bűnt követtek volna, a Bullákban szokásban volt megnevezni. De ettől eltekintve, a pápa világi dologba avatta magát, mely őt nem illeti, oly nagy követ eljárását támadta meg, ki a király menhelyjogát védelmezi, melynek fentartása egyenesen a királyra tartozik, az ő elliivatása nem terjedhetvén ki tovább, mint csupán csak az egyházi ügyekre.

Lsigy a bibornok vicarius által kiadott excommunicatiónak ellene mondva, azt mind most, mind pedig jövőben semmisnek nyilvánítjuk, nem lévén többé szükség a Bulla és a benne foglaltak tárgyalására, s további mérlegelésére.

Elvárja ennélfogva a General prokurator, hogy ö felsége a királynak ereje és hatalma alatt, mindnyájan kik vagyunk rend, rang, külömbség nélkül, elismerjük, hogy a kérdésben forgó szabadszállás jogát a franczia korona kívánja, s akarja épségben fentartani! Ha pedig valaki a mi tiszteletünk mellett nyilvánított határozott akaratunkat az egyház bíráskodásának alá akarná ren-