Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)
9-10. füzet
424 t • ■* n tiszta tudománynyal mint megannyi fényes tükörök ragyogva tündököltök, a magatok kegyeletes gondját a Krisztus más egyházainak gondviselésére a keresztyén világban mindinkább kiterjesztve, annál ismeretesebbé tenni igyekezzetek, hogy midőn kijelentetik a meg lett dolog, a Pásztorok fejedelme dicsőségének ékes koronáját elnyerhessétek! Isten veled nagyérdemű és tekintetű nemzetes és méltóságos iskolai főnök ur! Isten veletek nagyrabecsült tisztelendő férfiak, nagyságos jó uraink, legemberségesebb szállás adóink, szabadelvű buzgó pártfogóink, kedves házas-társaitokkal, húgaitokkal, nekünk válogatott, drága anyáinkkal, kik igazán versenyezve egymással, a szives vendégszeretet kimutatásában, mint hajdan a Seraptai és Sunamini asszonyok cselekedtek a prófétákkal — a mi hálánkat teljes mértékben kiérdemlettétek, legkedvesebb családaitokkal erőben, egészségben soká virágozzatok!! Különböző erőtlenségeink kellemetlen jeleit — melyektől mint hozzánk nem illőkhöz, magunk is idegenek valánk — melyeket, oh fájdalom! mindeddig annyi sok kínnal • teljes nyomorainknak tüzei sem valának képesek megemészteni, a szeretet és kedvesség palástjával fedezzétek el, okosságtok és kedvességtek szerint az egyházaikból száműzött legkedvesebb csa ládáikért, kik immár három év és 8 hónap óta különböző gondolatok és busulások közt a legmélyebb bánat kínaitól gyötörtetve, értünk keseregnek és minduntalan elborittatva a fájdalomtól — esdve kérünk, ezekért felejtsétek el! És hogy minket nyomorúságunk idején, ámbár ideig tartó vendégszeretettel magatokhoz véve, mint családtagokat asztalaitok mellé ültettetek, az Ur titeket örökös sátorába fogadjon be, hogy az Egek és égiek országában Ábrahám, Izsák és Jákobbal főhelyen ülve, a Krisztus országának örökös asztalánál egyetek és igyatok! Isten hozzátok özvegyek, legkegyesebb úrasszonyok és testvér húgaink! legnagyobb tiszteletreméltó Thábitháink! kik minket ájtatos könyörgéseitekkel az Istennek ajánlátok, kik különböző alamizsnával, dolmányok és ruházatta], melyeket magatok készité- tek, szükségünkben hozzánk jőve megajándékoztatok. Megváltónk a Jézus Krisztus, ki hajdan e földön jártában, midőn látta volna, hogy egy szegény özvegy asszony két fillért vete vala a ládába, azt igen kedvesen véve fogadta : a ti alamizsnátok is, mely füstölög a jótétemény illatától, legyen az Isten előtt kedves, és mint égő áldozatot engesztelőén fogadja tőletek ! Isten veled is ezen Egyház és köztársaságnak virágzó főiskolája, a tanulóknak ékes koronája!! mindnyájan nekünk a Krisz-
