Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

7-8. füzet

hä azt ttiotidanám, hogy a helvét hitvallás nekem régi ismerősöm. Nem! valljuk meg az igazat! Én reformátussá lettem a szentirás tanulmányozása által, a symbolumok nélkül. És csak azután tűnt fel ez előttem, oly formán, mint mikor a régi törzsökből egy későbbi hajtás sarjadzik ki.“ (Die 2-te helvetische Confession. Eine Antrittsrede, von Eduard Böhl. Wien. i864. 6-ik lap.)

Önkormányzata, e végre mulhatlanul fentartandók a magyar református egyház jogait, törvényes gyakorlatát biztositó békekötések és az azokat beczikkelyezö országos törvények, nem engedvén belőle egy jótát sem. „Vér ömlött a békekötésekért — igy szólt Kölcsey Ferencz egyik országgyűlési ünnepélyes beszédében — s azokat elődeink iránti hálátlanság, s merném mondani vérárulás vétke nélkül semmivé tétetni nem hagyhatjuk.“

Iskolái, melyek nélkül tövemetszett fához hasonló a mi egyházunk. Mi nekünk nem az egyház testén élődő intézmények az iskolák, hanem egyházunk veteményeskertjei. Azt akarjuk és azt kívánjuk tehát, hogy iskoláink, egyházunk birtokában maradjanak, az elidegenítettek visszaszereztessenek, a mely egy házaknak nincs iskolájok: állítsanak tüstént! Egyetlenegy magyar református egyház se legyen széles e hazában, melynek iskolája nem volna 1

Működjünk oda törvényhozásilag, hogy iskolai csorbítatlan önkormányzat biztosíttassák a magyar református egyház számára. A kormány iskolafelügyelöi ne járjanak a református iskolákba, valaióint a református esperest vagy körlelkész se megyen a községi iskolákba. Ez az egyház és állam közti viszonyból folyó kölcsönösség. Elégedjék meg az állam az egyházi örvényes hatóságok utján nyert értesüléssel, mint 1868 előtt. Ne legyen oly légió felügyelője az ellemi iskolának, mert a sok bába közt el talál veszni a gyermek.

Ne küldözgesse a kormány a maga közegeit a magyar református iskolákba, úgy sincs azok látogatásának semmi haszna és gyakorlati értéke.

Sajtó- vagyis inkább szólási szabadság, hogy kiki elmondhassa azt, hogy hol fáj? mi fáj? És ne kellessék félnie az egyháza sorsán függő, felekezete jővőjén tépelődő református lelkiismeret aggály nyilvánulásainak a letiltástól, megtorlástó vagy úgynevezett tekintélyek általi lehordástól!