Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

7-8. füzet

Ennélfogva, a középkor nem gondolkozott más felett, más szempontból csak a keresztyén tanok felett, az akkor elfogadott keresztyén szempontból. És századok kellettek, hogy megértse az emberiség az evangyélista (Ján. 5. 39.) utasítását: tudakozzátok az írásokat, mert néktek úgy tetszik, hogy abban örök éltetek vagyon s mindeneket megpróbáljatok s a mi jó, azt megtartsátok. Végre hozzáfogott a reformáczió korában és gondolkozott. Gondolkozott sokat és bőven, helyesen és tévesen, a tévedést utólag fedezvén fel, hogy helyesebbet kereshessen.

Ez újabb tanulmányok eddigi eredményeit mutatja fel a

3-ik kötet.

Thót, az uj-kor bölcseletét két szakaszra osztja. Az első szakaszt dogmatikai iránynak nevezi és előadja benne: René des Cartes, Spinozza, Locke a francziák sensualizmusa és felvi- lágosodási bölcsészeié (Voltaire), Berkeley, Hume, Leibnitz és Wolf főalakok közé csoportosítva a Kant előttiek bölcseletéit. A 2-ik szakaszt kritikai iránynak nevezi és kifejti benne! Kant, Fichte, Schelling, Hegel, Herbart, Schopenhauer és Hartman, Schleiermacher, Krause körül csoportosítva az újabb bölcseletét. Végül egy czikkben jellemzi a legközelebbi múltját a bölcseletnek Német-, Franczia- és Angolhonban.

Bírálatot mondani bölcseleti mű felett! tárgyilagosan alig lehet. Tárgyilagosan oly mü felett lehet bírálatot hozni, melynek alapelvei felett nem ágaznak el a nézetek. De a bölcselet még nem érte el, hogy alapelvére nézve megállapodott volna az emberiség. Az ismeret alapja, oka, annyival inkább a dolgok felfogása és fejtegetése, még nagyon külömbözö szempontoknak van alávetve. És ha a bírálónak szempontjával alapnézeteivel nem egyezik a bölcseleti mű, elitéli azt, habár a legjobb volna is, és megfordítva: dicséri a gyarló müvet is, ha megegyezik nézetével. Communista eldobja a theológus müvét és viszont.

Én is megkívánnám, hogy a „Bölcselet Történelme“ felölelje a vallásos nézeteket is, a melyek bölcseleti nézetek az ember lelki, szellemi világáról, a mely világ körülveszi az embert, a nélkül, hogy annak belsejébe teljesen behatolhatna. A hitregék, pogány vallásos nézetek voltak a bölcselet szülői; sőt a keresztyén vallás is dajkája a bölcseletnek,

E kívánalmamat e mü nem elégíti ki,