Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

7-8. füzet

363

Pfalz, A pfalzi kerületi zsinatok azon kérdésben vájjon az 1823 ólta használatban levő egyesületi-énekeskőnyv revízió alá vétessék-e, itéletöket oly módon nyilvánították, hogy egy revízió kívánatos ugyan, de erre az idő nem alkalmatos. Különösen a laicus elem nem érdeklődik a revízió iránt, még a szabadelvű protestáns egylet sem gondol vele.

— Belgium. Az iskola ügy újonnan szabályozása alkalmával, mint egy klerikális lap mondja, oly rendszer fog keresztül vitetni, mely a községek és családatyák szabadságát tekintetbe veszi. — A klerikálisok 34 szótöbbségben vannak. A „Journal de Bruxelles“ főszerkesztője az általa elterjesztett röpirat- ban az iskolai törvény redikális változtatásáról nem akar semmit se tudni. Már a legközelebbi jövő meg fogja mutatni, hogy vájjon ennek a gondolatnak sok követője van-e a jobb oldal tagjai közt? Belgium a legjobb utón volt, hogy példány állam legyen, igy szólnak a klérikálisok. De jött ez a szerencsétlen junius 10-ke, és miként a dér, a szép és sokat Ígérő virágokat egy tavaszi éjjelen, úgy ez is a szép reményeket és kilátásokat megdermesztette s földre lohasztotta.

— Olaszország. Az olaszországi evangelicus egyház egyesítése végett tartott gyűlés f. é. ápril. 29-től május i-ig ülésezett Flórenczben, és az eredmény a legnagyobb megelégedéssel találkozott minden oldalról. Elnökül a szabad egyházból Mac Dougalt választották, alelnökül Geymonatot, a fló- renczi waldens- seminarium ismeretes tanárát, 21 tag hivatott meg a megbeszélésre, még pedig az egyes egyházak nagyságának megfelelőleg: 6 waldens, 4 szabad egyházbeli, 4 wesle- yanus, 3 püspöki methodista és 4 baptista. Csak a „Chesa Christiania* a darbysták utasították el a meghívást.

A hittéritésközi bizottság titoknokának, Prochetnek, tájékoztató beszéde után, a gyűlés az összes bevezető kérdésekéi helybehagyta, úgymint: 1., Kivánják-e az egyesítést az egyházak? 2. Kivihető-é ez? 3., bölcs és hasznos dolog-e az, hogy egy „evangyéliomi olaszországi congressus“ életbe léptettessék mely a különböző egyházakból (tagjaik számának viszonyai szerint) küldött egyénekből alakulna? Ezen alaptételek elfogadása után a gyűlés azonnal a czélzott olasz evangelicus congressus szabály tervezet feletti tanácskozáshoz fogott. Ez i4 §-t foglal magában, melyek közül az első igy hangzik: „Olasz evangelicus congressus“ név alatt Olaszország külömbözö evangelicus egyházainak képviselőiből egy gyűlés szerveztetik s állittatik