Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

7-8. füzet

354

Szerző Darvin eszével gondolkozik, a kiről azt mondja, hogy habár meghalt, azért mégis él az ő tanítványainak szivében, lelkében. No ha valakinek a kegyes olvasók közül kedve kerekednék tanítványává lenni Darvinnak, — a mit ugyan alig hiszek, — vagy ha valaki kiváncsi volna megtudni, mily szellem lengi át a darvinizmust, — a mit inkább feltételezek : — az csak szerezze meg és olvassa el Bergernek ezen munkáját és látni fogja, hogy az ember nem más, mint tökéletesebb állat; nem Isten, hanem a majom képére és hasonlatosságára teremtve annyira, hogyha az ember a föld királya: úgy a vele való közeli rokonságnál fogva a majmot legalább is a herczegi czim megilleti. Az ellen nem lehet szavunk, ha szerző önmagát a majomtól származtatja: de mi nem kérünk belőle.

Ehrenhauss, Prf. Die neuere Philosophie u. d. Christi. Glaube in ihrem Verhältniss. Aus den Quellen dargestellt. Neue wohlfeile Ausgabe. Wittenberg. Wunschmann. (160. S.) 150 M.

Több felől dicséretre méltatták ezen becses és mégis olcsó munkát. Egyedüli a maga nemében. Szerzőnk jól felfogva tárgyát, meggondolva, nyugodtan ir és Ítél. Az újabb bölcsészeti rendszerek minden árnyalataival foglalkozik, különösen Hegellel, röviden Darvinról is megemlékezik. Herbartot és Lotzet is megemlíthette Volna. Kiválókig a lelkészek vehetik nagy hasznát e könyvnek, mert benne a külömbféle bölcsészeti rendszereknek a keresztyén- séghez való közvetlen viszonya tárgyaltatik.

Pünjer, Prof. dr. Geschichte der christlichen Religions philosophic seit der Reformation 2. Band. Yon Kant bis auf die Gegenwart. Braunschweig, C. A. Schwetsshke. u. Sohn (399. S.) 10 M.

Hogy szerző nagyban és egészben véve hű maradt kitűzött elvéhez: azt senki sem vitathatja el tőle, vagyis tárgyilagos áttekintését nyújtja a vallás-bölcseleti rendszereknek és pedig a következő beosztással:

1. Kant és tanítványai. 2. J. G. Fichte. 3. Schelling és iskolája. 4. Schleiermacher. 5. Hegel és követői. 6. A rátionalisták. 7. Herbart, Beneke, Lotze, Fechner.

A könyv kétségkívül hasznos arra, hogy a rendkívül nehéz és ép oly fontos vallás bölcsészeti anyag felől helyes informácziót szerezhessünk magunknak; mert azt meg kell vallanunk, hogy e munka tanulmányozása által abba a kedvező helyzetbe juthatunk, hogy a nem csekély számú theologiai, egyházi és egyház-politikai Vita-kérdéseket egy bizonyos vallás-bölcsészeti alapnézetre vezet*