Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

7-8. füzet

Rélavár szomszédságában Oudvar név alatt Csurgóval együtt emlittetik, mint királyi birtok, már az Árpád-házi királyok ide- jében. (Oudvar et Chorgow ad jus regale pertinebant, etcet, Dipl. Belae III. ao. 11Q 3.)

Megemlitendőnek tartom, hogy Festetics Pál, mint ma* gyár kamarai alelnök és Baranyamegye főispánja, emeltetett ezen családtagból grófi méltóságra, mig Kristófnak testvére József tábornok húsz évvel elébb nyert a porosz hadjárat alatt kitüntetett vitézségéért grófi koronát.

Pál gróf örököse és utóda lett a Festeticsék legkiválóbb alakja, a magyar mágnáskar díszpéldánya, Csurgó uj város alapitója a dicső Festetics György, Született 1754 jan. 4-én. Ifjúságában a hadseregnél szolgált ama nagy imperator II. József alatt.

Az ő korában azon modern államelméletek, melyeket a XVIII. század elején a franczia bölcsészek, különösen Rousseau hirdettek, már hatalmas hódítást tettek a népek érzületében.

Az állam — ezek szerint — a szabad embereknek oly egyesülete, melyben az egyes egyéni akaratát alárendeli ugyan az egyetemes akaratnak, de azért teljesen szabad, mivel a közakaratban az ő akarata is érvényesül. — Az államfőnek, mint a népért a nép által állított fenségnek, csak a nép akarata által állított fenségnek, csak a nép akarata által teremtett közjót kell akarni, valósitani. — A szabadság nem isteni tekintélyen, vagy történelmi jogosultságon alapul, hanem az embernek veleszületett, elidegenithetlen tulajdona. — Minden kiválóságok, előjogok eltőrlendők s helyökbe teljes jogegyenlőség közteherviselés, gondolat és lélekismeret, szabadság stb. álli- tandók. stb.

E koreszmék áradata legelőször túl az Oczeánon vert nagy hullámokat s véres küzdelem után az észak-amerikai egyesült államok függetlenségében ült fényes diadalmat. — Európában II. Fridrik porosz király, a franczia bölcsészet nagy kedvelője, Voltaire személyes barátja próbálta, de csak egyoldalú alkalmazásukat, igazi megtestesült a nagy franczia forradalom vér- keresztsége után nyertek.

II. József e lánglelkü, vasakaratu és nemes szivü uralkodó, kormányzatában Fridriket tűzte maga elé követendő például. Ő is a legtisztább szándékkal és jósággal, mindent a népért tett, de nem mint Rousseau tanitá, egyúttal a nép által. — Képzeletében egy egységes államot teremtett s tekintet nélkül