Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

7-8. füzet

§3i

III.

A Festeticsek, mint névképzöjük mutatja, nem magyar hanem szláv, illetve horvát eredetűek. Horvátországnak turopoli vagy turmezei kerületéből, melynek IV. Bála minden lakosát nemessé tette, veszik származásukat. A vallásüldözések szomorú napjaiban, midőn száz sebből vérző szegény hazánkat még a vallási fanatizmus is fojtogatá, a két Festetics testvér Pál és István protestáns vallásuk miatt szülőföldjükről elzavartatván Magyarországban a kemenesaljai Ságon telepedlek meg.

Az idegenből jött család, hazánkban, gyorsan emelkedék tekintélyben és vagyonban s miként az másokkal is történni szokott, a szembeötlő meggazdagodáshoz különböző mondák fűződtek. így némelyek szerint egyik Festetics a török harczok idején egy gazdag basát íogott el, ki óriási összegen váltotta volna meg szabadságát. Mások szerint, midőn Kara Mustafa 1063-ban a dunántúli részeken keresztül Bécs ostromára vonult a hadseregbeli egyik basa visszajöttéig az ismerős Festeticsék- nél hagyta megőrzés végett minden kincsét. A basa azonban a törökökre oly végzetes ostrom alatt elveszett s a letett gazdátlan kincs a bizományosoknál maradt. — Mennyi ez állításokból a való, mennyi a költemény, azt adataink nem lévén, kideríteni nem lehet. Én azt hiszem, hogy a Festeticséknek tekintély és gazdagságban észlelt rohamos emelkedése, a tudományos képzettség és életrevalóság mellett, szerencsés házasságoknak lön természetes eredménye. így egyik Festetics Tolnamegyében bizonyos Bornemisza leányt vett nőül, a ki pár uradalom kapcsában a ,,'olnai“ előnevet vivé menyasszonyi ajándékul. Különösen pedig Festetics Kristóf arája a gazdag Fitter Erzsébetnek hozománya emelé a családot Magyarország nagy birtokosai közé.

Festetics Kristóf az uj csurgói földes ur, mint eszes és szemes gazda, a mondhatni elébb gazdátlan uradalmat rendezni, a bedugult jövedelem forrásokat nyitogatni kezdette, igy többféle allodiaturákat (nemes birtok) szervezett s terjedelmes majorokat építtetett, mely intézkedése által, minthogy a jobbágyság- érdekeit szükebb határok közé szorította, valóságos jobbágylázadás tört ki ellene,

Fokozta az ingerültséget azon körülmény is, hogy Somogy megyében, hol a török hódoltság alatt egy plébános sem