Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)
7-8. füzet
323 Császári, Apostoli Királyi Felségednek Degkogy elmésebb urunknak legalázatosabb hű alattvalói: — a helvét hitvallást követő tiszántúli Superintendcntia, s annak nevében: Balogh Péter m. k. Jjely. Suporintendeus. V ú z l a t. Csurgó múltjából különös tekintettel az ottani ref, gimnáziumnak alapítására. I. Csurgó, Somogymegyének ezen egyik legszebb s legegészségesebb vidékén fekvő mezővárosa, nevét hihetően az ó- város közepén levő, ma pás vagy basakutnak nevezett, kitűnő vizű csurgós kuttól vévé. Régi okiratokban Chorgow, Chorgou, Csargó, Csergó névén is emlittetik. Vannak, kik nevét a római korban a mai Csurgó helyén feküdt Casurgis, várostól származtatják. így a nagy tudományu, de irodalmilag kevéssé méltatott Nagyváthy János, kinek nevével jelen dolgozat lapjain többször találkozunk, 1811-ben gróf Festetics László lakodalmára irt nászdalában, e helyről ezt Írja : „A rómaiaknál Casurgis volt neve, Ebből aztán Surgis, végre Csurgó leve.“ De az kissé merész és erőtetett névszármaztatás. Annyi bizonyos, hogy igen régi hely. — I. István király ioi9-ben a zalavári apátságot alapítván, Csurgó piaczjövedelmét is ezen konventnek adományozó.*) Tehát Csurgó már ekkor vásárjoggal biró város volt. Hajdan — a monda szerint — a környékbeli rengeteg erdőségben szent István kanászai tanyáztak, kövér pecsenyét hizlalva az Ondvaron — ma Udvarhely — időző királyi ház konyhájára. Tény, hogy Csurgó és vidéke az Árpádházi királyoknak peculiuma azaz baromtartó helye, tanyája vala. András királynak egyik diplomájában a Drávától Csurgóig terülő vi*) Dedunus porra reditus fori Chorgow. FuxhoHer Monasteriologiája 21* "
