Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1-2. füzet

ha bátorságuk lett volna nyílt sisakkal, az i 848 évi XX. t* ez. életbe léptetését azonnal és erélyesen sürgetni ! de ezt nem merték megtenni; még lehet, némelyek szerint talán azért: nehogy a miniszter, vagy az intéző körök előtti kedvességet veszítsék el?! Pedig jöhet még idő, a mikor a közép, sőt az alsóbb rendnek pártfogására is szorulhatnak. Most a bölcs fér­fiak bizonyosan czéljukat érik, hiszen csak idő kérdése már az, hogy a vidéki gimnáziumok mind bezárassanak, miután két­szer háromszor stb. 1600 forintot elő teremteni nem bírnak; ugyan melyik vidéki gimnáziumot fentartó egyház, vagy vá­ros volna erre képes! Azonban, mi rövid látó férfiak, cultur, vagy közmivelődé si szempontból sem tudjuk át érteni ama tudós férfiak czélját, melynél fogva oly rohamosan siettek a vidéki gimnáziumok bezáratására, hogy arra sem vehettek maguknak időt, hogy legalább megkísértsék az 18-Í8 évi XX t. ez. életbe léptetését. Mert mellőzve azt, hogy a vidéki gimnáziumok bezáratása után. Debreczennek sem lesz oly tágas tere az ujonezozásra: köz­vetve ártani fog ez, közművelődési szempontból a magyar pro­testánsok összes egyetemének is; mert főleg, mióta a gimnázi­umokban a nyelveken kívül reál tudományok is taníttatnak, éspedig nagyobb terjedelemben, mint régente: örömmel ta­pasztaljuk, hogy a világosodás, s az értelmiség naponta széle­sebb körben terjeszkedik, az értelmes emberekkel pedig min­dig könnyebb a kormányzás. De azt is örömmel tapasztaljuk, hogy nem csak ott, hol vidéki gimnáziumok vannak, — mivel ezek némelyikében gyenge alapú tápintézet is van, — a szom­széd helyiségekből is özönlenek a gimnáziumokba a jobb igye­kezető, s észtenetségi gyermekek, mennyiben a szülék termeszt- mények adásában is eszközölhetik gyermekeik évenkénti ki­tartását, kikből idővel — és ezt a már is mutatkozó példák igazolják — hasznos tagok kerülhetnek az eg} ház, s község kormányzására, okos vezetésére. Az ilyen tehetségek, mind a a porban maradnak a vidéki gimnáziumok bezáratásával; mert hogy a protestáns szülék, kitünŐbb észtehetségü gyermekeiket, kivált több éven át, hazulról távol, Dcbreczenben, vagy más nagyobb iskolákban élelmi szerekkel, vagy tőlük nem telhető költséggel kitartsák: ez a lehetetlenséggel határos. E kitérő megjegyzések mind elmaradhattak, s el is maradtak volna, ha azon tudós férfiak, kik a vidéki gimnáziumok ellen az irtó háborút megindították í előbb az i£1S. éw XX. törvény czikk

Next

/
Thumbnails
Contents