Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1-2. füzet
19 megérlelte amaz eszmét, hogy: mégis nagy igaztalanság, s a migasságos egek elleni bűn a magyarországi protestánsoktól az adó, a subsidium minden nemét szigorúan megkövetelni, s ókét arátiylagosan sem segíteni, avagy csak azon segélyben is részesíteni, melyet más hitfelekezetek egyházi s iskolai szükségleteik fedezésére az államtól nyernek. És ig'y lett, hogy az 1868. évi XX. t. zzikkben, egyenesen kimondatott az az elv, „Magyarországon, minden bevett vallás felekezetek egyházi és iskolai szükségei kozálladalmi költségek által fedeztessenek.(í Tudjuk mi protestánsok, hogy a catholikus egyház és iskolák szükségei fedezésére sok és gazdag alapítványok vannak ! Mi az alapítványokat rendeltetési czéljoktól elvonni, el vonatni nem óhajtjuk, nem akarjuk, — nem is sürgetjük, de a méltányosság, s hivalolt törvény alapján igen is óhajtjuk, sürgetjük s követeljük, hogy, a mit az állam a közjövedelemböl az adóból iskolai székekre évente kiad: ezen Összegből aránylagos részlet szinte évente, a protestáns egyháznak is kiadassák, any- nyival inkább, mert a haladó idővel mindinkább emelkedő újabb szükségletek fedezését, ma már a prot. egyház magára hagyatva, államsegély nélkül teljesíteni nem képes, nem birja. — Igen jól tudta az alakult protestáns egyház, hogy a ki az iskolai ügyeket gondozza: annak kezében van a jövő kulcsa; ép ezért tartotta kezében a protestáns egyház az iskolák, erkölcsi, szellemi s anyagi ügyeinek kormányzását, és feljajdult mindanyi- szor, valahányszor bárki, vagy bárkik az iskolai ügjek kezelésébe beavatkozni merészkedett vagy merészkedtek. Az államhatalom tiszteletben is tartotta a protestáns egyház ezen szent és sérthetetlen önkormányzati jogát, egész a közel múlt időkig 1865-ig, a mikor a protestánsok hire s tudta nélkül a miniszter bele avatkozott a m.-országi protestánsok belügyeinek vezetésébe, mely törvényellenes eljárása felett annyira elálmélkodtak a m.-or- szági protestások, hogy álmélkodásokban még tiltakozni is elmulasztották a miniszter önkényü intézkedése ellen. Most a miniszter neki bátorodván azon, hogy az első törvénytelen tettéért számadásra nem vonatott: egyik törvénytelen tette után következett a másik, még a suprema inspectiót is kicsikarni igyekezett a protestánsok kezei közül! melynek pedig kezdet óta mindig birtokában voltak. — Majd meg született Debre- czenben egy ad hoc érvényesen határozó Convent tartása felőli eszme, külsőleg mindenki örült ennek megszülemlése felett, de bensőleg nem volt oly általános az összhangzás. A 9*
