Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1883 (5. évfolyam, 1-12. szám)

11-12. füzet

A kassaiak köszönik a szőlőhegy ajándékozást s erre rájegyezteti Lorántíi Zsuzsánna a következőt:

Az mely szőlőt ígértünk,* azt most mind az idei termésével megadtuk, vegyék kézhez. Az levelet is pedig minderről, s mindazelöttirül megadjuk, — de az előbbeni oda adott szőlő nek jövedelme miformán és hová s mire erogaltatik, arról mindjárt informatiot kívánunk. In talja die 3. nov. 1656. .

Susanna Lorantfi.

* Közli: KONCZ JÓZSEF.

Szöllősi István ethikája 1690-ből.

t

A nagykállói ev. ref. egyház levél- és irattárában van, a 2-dik darab anyakönyvben, mint ezt a „Sárospataki Lapodban bővebben is jeleztem, Herczeg Szöllősi István ibrányi lelkész (a 17-ik század végén s a 18-ik század elején, az az 1690 —1704. közt) „theologiája“ kéziratban, melynek tartalmát, főbb tételeiben, a jelzett lapban közöltem.Ugyanazon anyakönyvben van kéziratban egy vers „ethica“ ez. alatt, mely ekként hangzik „R ovid Ethic a.“

„Istent féld, ne beszéld másnak titkodat;

Kévés szót s z ó 1 y, de jót, bár láss s h a 1 y sokat; Mindenben kelletlen ne márcs(d) magadat;

Ki s mi légy, tudd meg, igy tudez bánni mással,

Kel(l) élet s becsüllet, társalkodgy jókkal.

Kel(l) elég, s csendesség, maradgy sorsoddal.

Szeres (s), de inkább ne mást te magadnál,

Áron(n) vett kincset földbe mért ásnál.

A közjó, hasznosb jó a magadénál.

Állandó légy a jó feltett szándékban,

Légy szerény, s keresztyén hivatalodban,

Részegtül, sok rósz sül minden dologban.

Zűrzavart, perpatvart házadbul kiűzz,

Rósz népet, cselédet magadhoz ne fűzz,

Ne legyen kebledben kigyóméreg s tűz.

Jvölcséged, mérséklyed jövedelmedhez,

Szegénység, s nagy szükség mert megkörnyékez, Mindkettő egyenlő élet nyűge ez.

Jó név hír, drága ír, mulatozz azzal,

Jliteled, nevellyed igazmondással.