Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1883 (5. évfolyam, 1-12. szám)
11-12. füzet
548 rythmus adva, (melyeknek pedig egymással tökéletesedi össze egyezni kell — mert a vers külső tulajdonsága a prozódiai méret a zenei kifejezéssel egy és ugyanaz), nem csuda, ha majd minden eddigi átírások használhatlanokul tűnnek fel ! 3. Miután a megállapított dallamok beosztását, hogy sz. poétáink sikeresen Írhassanak — sokszorositani kell — parancsoljon a Ft. és Nra. Konvent egy szakértő zenésszel, ki fáradságát, s idejét nem sajnálja, hogy a zenei bizottságban megállapított s beosztott egyes darabokat sokszorositva, talán hectográf által, (mert nyomda alá adni nagy költséget okozna, mig amúgy csekély költséggel kivihető,) hogy minden egyes iró, minden egyes dallamot, melyre írni óhajt kezéhez kaphasson, s minden beérkezendő mü egyöntetű, ugyanazon alakzaton írott legyen. 4. De különösen azért is szükséges a szakértő zenészek egybehivása, mert az utó-zsinat alkalmával együtt volt közp. énekbizottsági tagok — a kolozsvári jkönyvvel homlok egyenest ellenkezőleg — azt határozták, miszerint ezutánra müver’ seket fogadnak csak el, s nem szükség az Íróknak a kimondott magyar idomokhoz alkalmazkodni! Ft. és Nra. Konvent! ha e veszedelmes elv szerint ujho- dik meg énekes könyvünk : a) énekeinket énekelni nem lehet, mert nem lesz bennük zenészeti rythmus lévén a müverseknek általános formátuma a jambicus kifejezés, mely a magyar költészet és zenészetben teljesen idegen és használhatatlan. Például hozhattam fel a har- minczas és negyvenes években élt legkitűnőbb magyar irók, legkitűnőbb müverseit, melyek magyar nyelven de idegen for- mákon lévén írva, tiszta és tökéletes német modorban daloldattak, az idegen alakzat idegen kifejezést kívánván! b) A bizottság által meghagyott magyar rythmusu énekeket, vagy meg kell hagyni mostani magyar alakzataikban s ekkor quodlibet lesz az énekes könyv, zsoltár, régi hymnus, uj müvers más-más alakzatu lévén, — vagy át kell azokat is alakítani modern műversekké s ekkor énekeskönyvünk tökéletesen elv'eszti magyar jellegét, mely pedig épen nálunk kell, hogy első helyen álljon! íme — főtiszt, és nagymélt. Konvent! egyelőre "ezek volnának azon elvek, miket énekesünk megújításánál vezérfonalul kitűzni, — s életbe léptetésük által a felvett ügyet teljességre vinni lehetne és kellene!
