Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1883 (5. évfolyam, 1-12. szám)
11-12. füzet
523 fognak részt venni tanácskozásaikban, míg ő felsége pa. naszaikra felelni nem fog. Május 28-kán újra felhivattak az evangélikusok, az országházba megjelenni, de ezek elmaradlak, mert tudták, hogy náluk nélkül is folytatni fogják a gyűlést a katholikusok, az ő kizárásukkal tárgyalják a királyi előterjesztéseket, két három hét múlva bevégezve azt jogos sérelmük hátrányára, holott ök, egymás között elvégezték, hogy az 1606 óta elvett templomaikat, melyek a 180-at meghaladták követelni fogják vissza, nem elégedve meg azon 90 templommal, mit 1647-ben adtak vissza, sőt még ezekből is sokat foglaltak el a pap urak világi párthi- veikkel, kik templomostól együtt, nolle, velle, hajtották jobbágyaikat a római egyház kebelébe. "És épen ez volt panaszuk egyik legfőbb oka, hogy az 1647-ben az egész ország beleegyezésével, adott templomokat is, a linczi békekötés ellenére erőszakosan vissza foglalák, mint a melyekkel az a békekötés nem is rendelkezhetett, mint törvény ellenes. Ily viszonyok közt, ismét megkeresték a protestáns követek Zrinyi grófot, kérve annak közbenjárását, ismert nemes hajlamait ügyük és a szabadság érdekében, hogy lenne nekik segítségül. A nemes gróf, most is oly nagy lelkű volt, mint első Ízben, és sóhajtva mondá: én ámbár más valláson vagyok, mint önök uraim, de az önök szabadsága, az én szabadságom is, mint már egyszer nyilvánitám, és győződjenek meg, ha kezem, mely- lyel önök ügyét teljes szivemből elő akarom mozdítani, ha nekem fájdalmat okoz, azt szivem is meg fogja érezni !*) A zajos viták 29-én megszűntek; mert az Űrnapja a császár, a római és velenczei követek jelenlétében nagy pompával ünnepeltetvén, a papság prozelitáival együtt a körmenetnél ünnepélyesen megjelent. 3o-án ismét üres volt a zöld terem; mert ő felsége születésnapja lévén, a várban annak tiszteletére az ultramontán elem sorakozva letette üdvkivánatát, éltetve azt sok időre, és sokáig. A protestánsok ellenben, egy emlékiratot szerkesztve, átadták azt az államminiszter és a király személyét képviselő herczeg Porcziának, kérve tőle feleletet benyújtott folyamodványuk tartalmára, kifejezést adva egyszersmind azon meggyőződésüknek, miszerint méltóztassék nevükben értesíteni ő felségét, azon eljárás törvénytelenségéről, mit könnyelműen űznek velük szemben a katholikus rendek, midőn náluk nélOrtelius, Ladányi, Pécaely lecake-órái.