Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1883 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1. füzet

7

nyosan csúfolta, és hogy zsarnok uralkodását biztosíthassa, egy gyanús, és törvénytelen gyermeket, mint leendő törvényes uralkodót június 20-án 1688. erőszakosan nyakukra akart tolni, el akarván velük hitetni furfangosan, hogy az a királynétól, törvényesen született gyermek. A dolgok, ily oselszövényes folyásában, miután az ügy élire állittattott, a szabadságukra féltékeny angolok, minden perczet egy igen érzékeny sziv-döfés- nek szán itva, a legközelebbi tronöröködésre jogosított orániai Vilmoshoz folyamodtak, kinek felesége Mária, Jakab királynak leányba volt. Itt előadva sérelmeiket, egy nevezetes emlék-iratban kérték, hogy segítségükre sietve, őket szorongatott helyzetükben hathatósan gyámolitani méltóztassék. A sérelmi pontok, következők valának:

1. A protestánsok, mind azon jogaik, és szabadságaikról lemondani erőszakosan kényszerittetnek, melyek vallásuk, és egyházi intézményeik jó rendben tartására megkívántainak.

2. Kivétel nélkül, minden lakosok, a törvény iránti tisztelet ellenére, melyekkel szemben, gomba módjára nőnek fel egymás után a szokatlan bírák, királyi hivatalnokok, más egyébb szükségtelen tisztviselők : kik mint zsarolók, és zsarnokok garázdálkodnak az alattvalókon, ha valaki ezek ellen szót merészel emelni, kivétel nélkül, szigorúan büntettetik, meg- korbácsoltatik, mint történt is Lord Lovalace tekintélyes fő úrral.

.3. Tűrni kényszerittetnek, minden alattvalók, hogy nem csak legkisebb dolgaikban is megmotoztatnak, hanem még- sziveik gondolatiban is zaklattatnak, sőt legfontosabb dolgaikat is se nem kezelhetik, se nem végezhetik, a törvény ellenes tisztviselők engedélye nélkül, bele avatva magukat az egyház dolgaiba, mint egyházi biztosok, kiknek eljárása abban áll, hogy mindent törvény ellenére cselekesznek, és kik a törvényre hivatkoznak, r.em akarván engedelmeskedni, azokat saját önkényük szerint megrohanják, mint gonosztevőket, és örökös fogságba vetik.

4. Legszigorúbb büntetés alatt követelik, hogy papjaink a király heroldjai legyenek, és szószékeiket annak akaratja alá rendeljék, mely esetben minden büntetés alól felszabadulva, mentesek fognak lenni, biztosítván maguknak, a 4oo év óta gyakorlatban levő királyi előjog, s az ország szabadságai mellett, a protestáns egyház, és vallás oltalmazását is.

5. IIa nem akarnak a protestánsok a király kegyelméből