Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)

12. füzet

565

A kellő elismerésben részesített t-ső résznek méltó folytatása. Mindenütt világosság’ és könnyű áttekintés jellemzik e müvet, az anyag jól ki van választva és folyékony összefüggésben előadva. Különösen a tanulók nagy hasznát vehetik.

Dieckhoff, dr. A. Justin, Augustin, Bernhard, und Luther. Der Entwicklungsgang christl. Wahrheeitvverfassung in der Kirche als Beideis für die Lehre der Reformation 5. Vorträge. Leipzig, Nauman (io4. S;) 2. M.

Ezen könyvecske szerzője, támaszkodva tekintélyes férfiak tapasztalataira, azt a haladást mutatja fel, a melyet a keresz- tyénség lett az üdvösség utján. Jusztinnal ugylátszik, a megtérés munkája, a fődologban be lön fejezve azzal a kinyilatkoztatással, hogy nem a bölcsészeiben, hanem a keresztyénségben van az igazság. Máskép van Augusztinusnál. Ö Ambriozius által jut annak megismerésére, hogy a keresztyénség — igazság, de megtörtnek csak akkor tekintette magát, mikor erőt érzett magában arra, hogy a bűnnek ellent mondhasson. S igy ő. ezt tanította: Annak van bünbocsánata, a ki erőt nyert a jóra. Hasonlókép, Bernhard is ezt mondja: Bűneink az Isten iránt szeretet. Luther sokáig tépeiődött a kolostor magányában bűnei miatt; mert nem találta fel magában ezt a szeretetet. O saját tapasztalásából ezt tanította : az nyer bünbocsánatot, a ki Isten kegyelme után sóvárgó hittel beismeri bűneit az Isten előtt. Ila mi töredelmes szívvel szabadulást keresünk Krisztusnál, Ó, mint tyuk az ö csirkéit: betakar bennünket kegyelmének szárnyaival és — van bünbocsánatunk. Ez előbb meg van bennünk, mint az erről való tudatom. Midőn Krisztus a bűnös nő előtt Simonhoz igy szólt: neki sok bűnei megbocsáttattak, — ő már az előtt megigazult. Olyan könyvet mint ez, — mely a keresztyénsóg mélységébe hagy bele tekintenünk: nem ajánlhatunk eléggé.

Wörner, E. weil, theol. Docent. Die Lehre Jesu. Basel, Spittler, (224. S.) 2. M.

Opus posthumum, melyért a derék kiadó megérdemli a köszönetét. Szerző mindenütt közvetlenül a szent írásra megy vi: sza s egyedül abból fejleszti ki Jézus tanait. Az anyag beosztására nézve úgy jár el, hogy a bevezetés után szól először az üdv hatalmáról vagy az alapfogalmakról s a másodikban az isteni üdv munkájáról. Ügyesen alkalmazza a szorgalommal összegyűjtött szentirási helyeket. Gazdag, nemes és tartós élvezetei biztosit magának az, a ki, — mint szerzőé, - oly

r