Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)

10-11. füzet

•II. Ennek nagyobb oka, hogy a sok szív nem egv, Minden, vallást mozgat, ezen meg csendesedj,

S érette meg ne fedj :

Vagyon sok mérges begy Ilyet szivedbe szedj,

45. Noha természeti ellenség a pogány,

Mind nékem, s mind néked legyen a tudomány; Ilyen dolgot meghányj !

Minket osztán megszánj,

S eféléket meg bánj.

46. Nemzeted romlását nevetni nagy vétek,

Noha ez előtted mindennap fris étek,

Eljő még a péntek,

Fen a nap higyjétok,

Ti kaczagó lelkek, Psal. 187. 1.

47. Ezsaut, Jákobot neveié egy atya;

De meg neveté ezt istentelen bátyja;

Ezsait rajzatja;

Azért isten botja

Reá Ion bocsátva. Gén. 25.

48. Jeremiásnál van most a mérges pohár Te reá ti köszönte, te is igyál immár

(sen: idd meg te is immár.)

Osztán okádjál bár Füledet nyitja kár,

Ila eljön a tatár.

49. Mi nem néz ő vallást bizonyosan meg hidd, Rabbal telik ő meg, az mondja a Dávid,

Ezt jól szivedbe írd:

Hogy tudják gyermekidd:

Mit mondtak eleid. Psal. 44. 13.

50. Bár közted, s közötte lenne vetett ügy frigy, Bátran, hogy szóiknál: bizony lészen igy s igy, Mégis neki so higyj,

Megtréfál ő emigy,

Ámbár aranyat vigy.

51. Az asszuf'a mellett láttam éget a nyers,

Nálad van próbálva ez a keserves vers;

Ur Isten ha megvetsz!

Leszen-e osztón ez ?

Melytől csak most féltesz.