Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)
10-11. füzet
459 Mint a Nursery, úgy a Northumberland house is valódi otthon, hol a testet s lelket egyiránt illető szeretet gazdag ápolásban s éber gondosságban nincs hiány. .Szellős barátságos lak és hálószobák, világos tágas mű és tantermek vannak itt, fölszerelve mindazzal, a mi a nyomorék gyönge testének künye- bülést adhat, szellemét képezheti, a rend és szép iránti érzékét ébren tartja. A tanköteleseket, képzett tanítók oktatják; közben házi isteni tisztelet is rendeztetek valamely lelkész — mint az intézet egyik tanácsosa által — külön, azok számára, kik templomba járni nem képesek. A home ünnepi csendjét kellemesen töri meg olykor egy-egy résztvevő barát látogatása. Minden évszak hoz örömöt. A meleg napfény évenként hoz egy-egy emberbarátot, ki a nyomorékok számára kedves és sokáig emlegetett ünnepélyt rendez birtokán. Egyébként, van alkalmuk elég e szegény bénáknak élvezni a szabad természetet, s ha ekkor kiindul vidám nap.súgaras időben a nyomorék karaván, a különös processió láttán sok szemlélő szive indul meg, mely előbb talán még érzéketlen vala az emberi nyomor gondolatára. Az otthonnak van kertecskéje is, hol minden kertészkedni képes nyomoréknak van egy-egy virágágyacskája, melyet maga müvei, maga gondoz, melyben ő maga ápolgatja a baráti kezektől ajándékul kapott virágokat. Az Otthonnak van egy csinos nyárilaka is Bognorban a tenger mellett, mely kiváló előnyöket nyújt a mirigy mell vagy idegbajokban szenvedőknek. Egy-egy keresztyén ünnepeken itt jönnek össze az intézet növendékei ápolói és barátai. Ez intézetek hasznos volta, kétségtelen. A szegények közt is legszegényebbek, nem érzik itt ama mellőztetést, azt a meggondolatlan durván sebző gúnyt, mit a világ a nyomorékkal éreztet. Megmaradt erejüket s képességüket — mely itt fejlésnek indult — értékesíthetik, s ez által megszabadulnak a kétségbeesés- és csüggedéstől. Egymást látva megszokják apránként bénaságukat, s kibékülnek helyzetükkel. A szenvedőkön leginkább uralkodó önzés helyébe, lassan-lassan a kölcsönös rokonszenv és szánalom érzete lép, tűrni s önmagukat meggyőzni tanulnak meg, mire az életben később oly nagy szükségük van. Isten igéje erősiti szilárdítja itt meg sziveiket, s megszerzik leiköknek az Isten akaratán való gyermeki megnyugvást.