Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)

10-11. füzet

tetlen, míg az ember, ember: az ő tehetségeinek erejével és fogyatkozásaival. Mig az ember ember, és nem gép, addig ön- állólag kell gondolkodnia, és nem lehet kívánni tőle, s nem is egyeznék meg az emberi méltósággal, hogy lemondjon személyiségéről, önállóságáról, s vak követője legyen a másik ember meggyőződésének. Ennyit, ily sokat nem követel az embertől Jézus, a keresztyén vallás megallapitója se, ki saját tanait e szavak kíséretében ajánlá az embereknek „mindeneket megvizsgáljatok, és a mi jó azt megtartsátok.“ Mig az ember ember, a meggyőződéseket önmagának kell önmagában megalkotnia, melyek az ö önálló cselekedeteit vezessék, mely cselekedeteknek oka a cselekvő személynek elhatározása.

Kik valamely általános vallás elvet akarnak fel állítani, s azt kívánják, hogy ezt az általános vallást kövesse mindenki : azok az ember önállóságát akarják megsemmisíteni, azt követelik, hogy az önálló gondolkozásról mondjon le az ember. Lemondjon, még pedig kinek a javára? az ő javukra, kik saját meí?öy<Möclésüket tartják tökéletesnek, tökéletes bölcseségnek. Pedig, vájjon mi alapon igényelheti magának bárki is, hogy ő tartassák egyedül bölcsnek, hogy ő találta fel a bölcseség kövét? Van-e joga valakinek, hogy azokat, kiknek más meggyőződésük van, eltévelyedett juhoknak, szánandó szerencsét leneknek tartsa? Ily követelés nagy mérvű kevélységről, gőgről, önhittségről lesz bizonyságot. Ily követelőzőre alkalmazható az epigramm: „nézd a búzakalászt, büszkén emelődik az égre mig üres, és ha megért, földre konyitja fejét!“

III.

így kell a helyzetről valódi képet alkotnunk.

Az ember élete szoros összefüggésben áll oly eszmékkel, melyek a tapasztalat alá nem esnek, és csak elvonás utján nyerhetők a tapasztalatból. Még pedig épen ezek az eszmék a fő pontok az emberi életre nézve. Ilyenek: az ember személyisége, rendeltetése, képessége, igénye, kötelessége, jólléte, boldogsága stb. Mindezen eszmék, oly elvont dolgok, melyeket czáfolhatatlanul bebizonyítani, megállapítani nem lehet. E téren biztos tudást szerezni nem lehet, csak meggyőződést. A meggyőződés alakulására befolynak azon körülmények, a melyekben kiki él, és azon megfigyelések, a melyeket kiki szerezhet az ember természetéről, rendeltetéséről, önzéséről, önzeV lenségéröl, képességeiről, vágyairól stb. E különböző körülményeknek, melyek mindnyájan fel sem sorolhatók, ez alka- TKOT. E(jIli. ÉS 1SK. l'XGl'ELÓ. 30