Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)
7. füzet
mint ő azokat kívánná, hogy legyenek, de a mit maga a szöveg meg nem enged. Átalában, az irályilag müvészetteljes daraboknak költői 1 eg kellendett visszaadása sem nem költői, sem nem eléggé hü, hogy a franczia fülben azt a benyomást idézze elő, a mit az eredeti a héber fülben. A ,szővegjavitások közt egynéhány használható, de a használhatók nem mind újak, némelyek szükségtelenek, mások merészek. lfa továbbá, a könyv7 előállása és értelme felett előre- bocsátott nyomozódásra tekint az olvasó: észreveszi ugyan a a tudós józanságát azon módozatnál, mely szerint Renan a görög bölcsészetnek befolyását és a Heródesre való vonatkozásokat, melyeket rabbinusi mesterség vett segélyül, részéről megczáfolja, hogy ezen irat előállását kimagyarázza ; de a többiben, az eklekticus franczia akadémiai tag retorikáját látja, ki az elméletileg észelvi, materialisticus, pessimisticus, de gyakorlatilag mégis a legegyetemesebb vallásos eszmékhez szilárdan ragaszkodó prédikátor. Salamonban, az ő ősképét benső kevd- teléssel, a maga hidegvérüleg számitó világszeretetében pedig a modern zsidósághoz szító világos hajlamot benső nemtetszéssel ismeri fel. Valóban, a kinek, mint Ren annak, a faj minden, az egyéni személyiség semmi: annak könnyű, e fellengős módon szemlélődni és a jelenségek összefüggését rendezni. De a ki, a Salamon prédikátorától nem azt leste el, hogy ő nem a zsidóeszméknek, a maguk történelmi fejlődésének egy meghatározott fázisában a modern bölcsészek számára való akar lenni, hanem, hogy az egy határozott, sokat tapasztalt férfiúnak, talán épen nem is zsidó növendékhez, ki nagy igényekkel és várakozással lép ki az életbe, intézett intőkönyv : az olyan ember, a Renan gondolatjátéka által egy cseppet se nyer a prédikátori könyvnek megértésében. — Helvéczia. Schenk szövetségtanácsosnak elnöklete alatt május i5—20 napjain a .szövetségpalotában értekezlet volt, mely a szövetségi alkotmány 27. czikkének, mely a kötelező ingyenes elemi ök tatáiról szól, kivitele fölött, bizonyos főhatározatok tekintetében egyesült. Az idevonatkozók következők: „Hat év betöltése előtt egy gyermeknek sem szabad az elemi oktatásban részt venni. A szövetség oda fog hatni, hogy a tanítói fizetés a helyi viszonyokra és szükségletekre való tekintettel kielégítő legyen. Az elemi oktatás ingyenességéhez nemcsak a tandíj eltörlése tartozik, hanem a kántonok arról is gondoskodnak, hogy az iró és rajzoló-szerek adása,