Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)
7. füzet
312 lanul katholikusoknak keresztelt gyermekek közűi még a mai napig sincs egyetlenegy se áttéve az evangyé- liomi eg házhoz, — nincs két év lefolyásával!! — De ime, ugyanazon evangyéliomi lelkészt, e folyó év tavaszán egy n. kath. lelkész illetéktelen keresztelés miatt vád alá helyezte, és már reá egy hónapra a panasz kezei közt volt ugyanazon helytartóságnak, a melynek, midőn egy evangyéliomi lelkésznek, római katholíkus lelkész e 11 e n i panasza körül kelett eljárnia két évre volt szüksége, — és mi a fő a dologban, ezt az evangyélikus lelkészt, a maga nyílt, elvitázhatlan jogához még most se segítette. Ez bizonnyal érdekes korszerű tanulmány, illustrátioja a felekezetek közti egyenjogúság elvének, figyelemre méltó vizsgálódás a külöm- böző sebességekről szóló természetrajzi tanokhoz. — Mi részünkről még azt tesszük ehhez, hogy szakasztott mása ez a magyarországi egyházjogi viszonyoknak. Közvetlen hiteles forrásból tudjuk, hogy a midőn a múlt t <S8 r -ik év folyamán egy róm. kath. lelkész egy illetéktelen keresztelési tényt végrehajtott, ügyvéd unokaöcscse igy szólt hozzá: „hát aztán nem fél bátyám, hogy az 1879. XL. t. ez. 03. jj-a értelmében bezárják?“ „Nem biz én öcsém,“ mond kicsinyléssel s gúnyos vállvonással, — biztosítva vagyunk mi az ellen, mert a midőn az a törvény- czikk vajúdásban volt, az esztergomi érsek fölhívott minden magyarországi püspököt, hogy a hatóságaik alatt levő minden plébánost, e törvény ellen minden eshetőségre védelmezzék és kitisztázzák.“ S még igy mer szólani egy református jogtanár, Kőrössy Sándor a felekezetközi törvényekről irt magyarázata „bevezetésiének 1. §-ában: „A mire nemzetünk törvényhozása egy század lefolyása alatt siker nélkül törekedett: elérte azt az 1878. és 1879-diki törvényhozásunk.“ - No ha ilyen eredményt ért el és ilyen jogi állapotot teremtett a magyarhoni protestáns egyház számára: mi nem tudjuk azt az alapot fel- iedezni; a melyen a magyar törvényhozásnak és Körösi urnák gratuláljunk! T á r g y - r o k o n s á g n á 1 fogva, -hogy t. i. Rómának és a klérusnak hatalma, nimbusza ma is in tloribus van, elmondjuk a „Neu ev. Kirchenzeitung“ f. é. 20-dik száma után a következő történetet: Körülbelül azon idő tájban, midőn Dv.blinban a rettenetes kettős gyilkosság elkövettetett, fogadta Rómában XIII. Leo az irküldöttséget, mely világi lelkészekből és mindkét nemű polgári egyénekből állott, kik mint a
