Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)

7. füzet

308

A nevelés alapelveire vonatkozólag: az igazgatóság ellensége a testi büntetésnek, s hangoztatója ama hollandi közmondásnak, hogy „több legyet foghatunk mézzel, mint eczettel.“ Tapasztalati tényül emlittetik, miszerint sok gyermek hibái: durva bánásmód s oktalan büntetésből erednek. Többek között egy fiú annyira megszokta volt előbb a testi fenyítéket, hogy a hozzá intézett beszédre, azonnal kezei közzé rejtette fejét, várva a kikerülhetlennek vélt ütlegekre; sok idő s fáradságba került öt erről lekapatni. Testi fenyíték alkalmaztatik ugyan elvétve, de csak kétségbeesett helyzetben. Megátalkodott makacs fiuk kizáratnak a családi időtöltésekből. Olykor hason- szenvi gyógymód használtatik. így p. o. két fiút, — kiknek inkább játszani mint dolgozni vala kedvök, — ama büntetéssel gyógyították meg, mi látszólag inyök szerint is volt, hogy t. i. egész nap kényszerittetének játékaiknál maradni; mig végre is ők magok rimánkodtak, hogy dolgozhassanak. — Midőn más két fiú betegnek tetteié magát, szobáikba rendeltettek, hol apró rajzokat k°lle másolniok. Az intézeti szellem, mint „közvélemény“, gyakran fékezi meg egyesek kicsapongásait. Az egész iránti figyelem, kölcsönös megbecsülés és szeretetnek a tagok közötti fenntartása s ápolása által mozdittatik elő. Gond van arra, hogy a nagy társaság kebelében, valahogy pártok, felekezetek ne képződjenek. A tanitási s munkaidő alatt összeolvadnak a családok, s gondosan kerülve van mindaz, a mi egyes családok között féltékenykedésre, avvagy vetélkedésre adna okot. Játékaiknál például meg van tiltva, hogy két család szembe álljon egymással. Napközben, minden intézeti növendék egy család tagjaként tekintetik, melynek atyja az igazgató. Jól és szilárdul vezetett intézeti nevelés hatása s eredményeként tekinthető, a gyermekek között uralgó intézeti szellem, melyről a „Mettray“-beli fiuk bárhol is könnyen fölismerhetők. Hogy valami üvegházi növényekhez hasonlókká ne váljanak a növendékek,. e czélból sok különbféle adásvevési kereskedési forgalmi viszony tartatik fönn a külvilággal. Az alapitó czélja, kezdetben, pusztán gazdasági gyarmat létesítése volt, úgy hogy a szüle nélkül maradt árvák mezei s kerti munkára taníttassanak. E czél csak részben lett valósítható. Az első 100 fiúból — az intézet elhagyása után, csak 35 vált be földmivesnek, s 23 kertésznek, a többi alkalmazhatlannak bizonyult, vagy épen ellensége lön a tanult pályának. Szükségkép fölkellett venni az intézet keretébe az iparképzést. Asztalos, sütő, szabó, czipész