Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)

5-6. füzet

261

talmaz a padagógia terén kitűnt jeles férfiak müveiről Sokrates- tői Pestalozziig. Theologusoknak és iskolav izsgálóknak rendkívül hasznos.

Die deutsch evang. Mittelschulen in Siebenbürgen und die denselben drohende (i-afahr. — Eine Rechs-und Kultarfrage. Leipzig. Ó Wigund (119 S.) 1. M. 50 Pf.

Most, midőn a magyar nemzet ellen intézett otromba és- hívatlan vádaskodásairól és illetéktelen támadásáról el- hirhedt „Schulverein“ németajkú honfitársaink részéről oly csúfos pellengérre tétetett: épen alkalom-szerű lesz, ha az a kinek tetszik, — közelebbről megismerkedik azon oknélküli panaszokkal, melyek e munkában, minket magyarokat, mint a németség törvényellenes elnyomóit tüntetnek fel, mintha mi nyelt étől való erőszakos megfosztás által akarnánk a német elemet „in das ungarische Volkstum“ beolvasztani. Nem ártana replica képen itt is a helyesebb informatio.

Különbféle.

— Masaryk, Dr. Der Selbstmord als sociale Massen er- scheinung der modernen Civilisation. Wien, K. Könen (245 1.

6 Márk.

Az öngyilkosságra való hajlam mai napság minden ci vili.sál t országban rémesztőleg terjed. Európában, hivatalos jelentések szerint, évenként 22 ezer eset fordul elő. Szerző vizsgálva ennek okát, s arra a következtetésre jut. hogy a szapora öngyilkosságot és öngyilkossági kisérletet a modern félmüveltség s a mindinkább elharapódzó hitetlenség idézi elő. Mert mi sokat tanulunk az iskolának, és keveset az életnek. Összhangzó vallásos világ-nézet elviselhetővé teszi még egy Jóknak életét is, mig a vallástalanság már az első lépésnél megunttá teszi azt.

Szerző beismeri a keresztyén ségnek az öngyilkosságtól megváltó hatalmát, de ezt a hatalmat nem a jelen keresztyén - ségben, nem is a reformáczió utáni keresztyénségben tételezi fel,-- amely utóbbit vallás-erkölcsi individaulismusnak és ratio- nalismusnak nevezi, — hanem abban az uj vallásban, a melyben Krisztus tiszta tudománya kiválik a papok szabványaiból. Habár ez az evang. keresztyénre nézve nem is kielégítő válasz, tízért még is sok tekintetben igazat adunk szerzőnek.

Nézetünk .szerint: visszatérés a keresztyén hithez, leküzdése a mértékietlenségnek, a mammon szolgálattal való ingernek, az istentelen sokoldalú tudákosságnak, és a helyes irány-