Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)
5-6. füzet
259 — Kirchner, Friedrich. Ethik (Katechismus der sittenlehre.) Leipzig, J. J. Weber. (257. s.) 2 M. 5o Pf. Összefüggés nélküli tarka vegyüléke külömbféle kérdések feszegetésének. Álláspontja philosophiai. Szerinte az egyház a müveitekre nézve, a kik különben is vallásosan éreznek, mélyen gondolkodnak és erkölcsileg cselekesznek, egészen fölösleges s ebből folyólag a papok sem igen tetszenek neki. Azért a hivő nem. lesz hitetlenné, ha e könyvet elolvassa. — Ziegler, Theobald, Prof. am gyrnn. in Baden-Baden Geschichte der Ethik. Erste Abtheilung: die Ethik der Griechen und Römer. Bonn. Verlag von Emil Straass 1882 (342 s.) 8 M. Szerző intentiójához képest, ezt a kötetet követni fogja két másik kötet is: a keresztyén és modern ethika története. Az egész azonban előrésze egy nagyobb szabású tudományos műnek : Az erkölcstan rendszere. Ebben a kötetben a rom. és görögökről szól 12 fejezetben. Ne\ ezetesen I. fejezet: a görög erkölcsiség a kezdetlegesség állapotában és a virágzás korában. Tudományos erkölcstan a költőknél: Homer stb. és a régibb bölcsészeknél. Egyes fejezetekben felemliti a sophistá- kat, Sokratest, Plátót, Aristotelest, a Hellenismust, a görög nemzet hanyatlását; Cyreneusok, epikureasok cynikusok, Stoi- kusok, sceptikusok, eklektikusok; a rom. erkölcstan, mystiku- sok. A könyv a tudomány magaslatán áll; a forrás-tanulmá- nyozásban nagy szorgalmat és ügyességet árul el szerző. Ajánlásra méltó dolgozat. — Gass, dr W. Geschichte der christlichen Ethik. 1. Bd. bis zur Reformation. Berlin. G. Reimer. (45.3. •tk) 7 M. Röviden tájékozható nézetek képezik egyik fő becsét e műnek, de a szorgos forrás-tanulmányozást sem hagyhatjuk említés nélkül. Ügyesen csoportosít s nagyon szép a többek között, midőn az antik és a bibliai erkölcs-tant egymással párhuzamba állítja. Symbolika. Die 2-te helvét. Confession, übersetzt und herausgegeben von Chr. Alphonse, Witz dr theol. Klagenfurt. Job. Heyn. (151. S.) 2 M. 4o Pf. A bevezetés megvilágítja a 2-ik helvét hitvallás jelentőségét a ref. egyház egységére és jogfolytonosságára nézve. A
