Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)

5-6. füzet

agygyäl. Saját gyógy tár a, orvossai, s kitűnő betegápolói vannak. Jellemző az intézet vezetői s munkásaira ama közmondás- szerű krisztusi jelszó: „munkálkodnom kell, mig nappal vag'yon, mert eljő az éjszaka, midőn senki nem munkálkodhatik.‘‘

2. Ipar és tanintézet. I )r. llarnardos „otthonának“ e második főrésze, nem annyira a hajléktalan, mint ama szorongatott helyzetben levők számára van alapítva, kik koruknál fogva nem vehetők fel a menházba, azonban sürgelőleg segélyt kívánnak. A gyakran szerencsétlen viszonyok folytán az erkölcsi romlottság örvénye felé sodrott ifjú nemzedék, oktatás és munkaadás által ragadtatik ki mintegy az őt környező kísértetekből. Itt a munka már sokkal nehezebb s több odaadást, türelmet kíván, miután sokszor megrögzött rósz hajlamokkal kell megküzdeni, s aztán olyanokkal szemben, kik nincsenek mindig szigorú fegyelem és felügyelet alatt. A munka nemesit — mint az angol mondja, ama 2 — 3oo ifjú kiket az intézet foglalkoztat, élő bizonysága e tétel igazságának.

A City keleti részen négy tanintézet tartozik az „otthonhoz, mind a négy ezt a sokatmondó czimet viseli „rongyosok- iskolája.“ A múlt évben kétezer körül volt ez iskolák látogatóinak száma.

Gond és figyelem van a gyárimunkásnökre. Az intézet nősegédei, esténként oktatást adnak a gyárban dolgozó nőknek, a gyakorlati női kézimunkákban. Sok szegény napszámosnő itt alapitja meg jövőjét. Lelki állapotukra különös gond van, s az irányadó szavak : „imádkozzál és dolgozzál“ itt különösen hangsulyoztatnak és érvényesíttetnek. Havonként, e szegény nők számára theaestélyek rendeztetnek, s a megjelent nők egyik másikának tekintete: gyakran erkölcsi borzadást keltő. Valóban keresztyéni könyörület kell ahhoz, hogy kivonassanak e szerencsétlenek az erkölcstelenség ama posványából, melybe sülyedtek volt. Az ily estélyeknek erkölcsi hatása kiszámíthatatlan. Szellemes, nyájas s vallásos lélekkel megáldott nők vezetik itt a társalgást, s teljesitik ama fárasztó s nagy önmegtagadást kívánó munkát, szelíd komolysággal keresvén föl az elveszettet, erősítvén bátorítván a jó irányiak meg- nyerteket.

E missziói tevékenység körébe tartozik, a Vasárnapi iskolák áldásteljes munkája is. Angliában magas politikai és társadalmi állású férfiak — mint Gladstone miniszterelnök s Carl of Cairns lord kancellár — sem tartják méltóságukon