Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)

5-6. füzet

roskedőktől került, szelet, hideget átbocsájtó s töbnyire ragályt is terjesztő piszkos foszlány, az intézetbe lépéskor azonnal megégettetik.

Gondoskodva van arról is, hogy az intézet szegényei számára időről időre egy ünnepély rendeztessék. Áldozatkész barátok teszik ezt lehetővé. Múlt nyáron mintegy nyolczszáz gyermek vett részt vidéki kirándulásokban, melyek tapasztalás szerint a legjótékonyabb hatással vannak — szabad mozgás az erdő mező üde tiszta levegőjének élvezhetése által, azoknak az egészségére s lelkületére, kik még csak nem rég lőnek kimentve szennyes lakásuk komor környezetéből s fertőzött légköréből.

A szülék szegénysége, iszákossága, vagy más bűne folytán elhanyagolt nevelésű ifjúságról is gondoskodik ez intézet. Kitartással s türelemmel fáradoznak ezek összegyűjtésén, hogy az őket fenyegető lelki s testi nyomortól megmentsék. Számukra, Vasárnap délutánonként bibliai órák tartatnak, miket aztán nyájas beszélgetés vált föl; mely megkönnyíti a nyomott szivet, s gyakran helyes útra vezeti a boldogtalan tévelygőt. Sokan vannak, kik ez órákban találták meg Istent. Este, hetenként többször oktatás tartatik, a midőn is a legközhasznubb ismeretek egyszerű népies módon adatnak elő, sőt gyakorlati munkák is taníttatnak. A rend, szorgalom és takarékosság erényének az ifjakban élesztésért, az esti munka jövedelmét, az intézet értékesíti és fizeti meg. Mr. Holland buzgalma folytán, van már külön takarékpénztáruk, s egyletük, mely olcsó s czélszerü ruhákkal látja el tagjait. Télen az intézet nagytermében theaestélyek tartatnak, melyeken keresztyéni szellem hat át és ural.

Nem elég, hogy e szellemet az ifjak s hajadonok elviszik a szülei házhoz; az intézetnek gondja van rá, hogy a korosabbak is részesüljenek Isten igéjének áldásában. Gondoskodik róluk úgy, hogy elviszi hozzájuk „az életnek vizét;“ fölkeresi őket lakhelyeiken, a bérházakban, a kórodák ágyán, az udvarokban, az utczákon és a nyilvános közhelyeken, hogy lehetőleg mindenki „megtalálva“ legyen.

Figyelemre méltó a munkás családapák közt ez intézet által létesített társulat (Workment benefiit society.) mely betegség vagy halál esetén nyújt tagjainak segélyt; úgy szintén a családanyák egylete, mely egyletbeliek az intézet állal adott anyag és utasítás szerint látják el magukat 5 övéiket ruhákkal.