Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)
5-6. füzet
való. „Elejétől végig olvastam az újszövetség könyveit“ — úgymond — „s bizonyos vagyok benne, hogy Jézus Krisztus, Isten fia! Ti úgy éreztek mint földi lények, mert nem ízleltétek meg az Ur beszédét; a mit a keresztyének mondanak, az igaz.“ A tömeg bámult e vallomáson, s előbb csodálkozva kérdezték majd gúnyos szavakkal támadták meg az öreget, ez azonban lakásomra jött, hol egy hétig hallgatá tőlem Krisztus tanát. Az öreg Nathmal, thsandpurai kereskedő, a nálam töltőit idő alatt elbeszélte, hogy jutott ő az ujtestamentomhoz ! Egy radsputánai ember hordozá magával e könyvet, midőn barátai azzal ijjeszték, hogy az a könyv öt keresztyénné teszi. Azonnal túl akart adni a veszedelmes könyvön, s igy vettem meg azt én 5.3 krajczárért. Az öreg ur to napig tartózkodott vidékünkön, meglátogatva hittérítő társaimat is, s végre a viszontlátás Ígérete mellett, jó csomag könyvvel tért vissza otthonába. A skót szabadegyház hittérítője M’ Kichan, Alibagban Bombay mellett, egy keresztyén ünnepen, nem rég, egy ifjú brahmint keresztelt meg, s ez alkalommal érdekes beszédbe eredt az oda való zsidókkal. Jellemző, hogy ezek rendkívül felindultak azon, hogy egy pogány keresztyénné lett, s egy közzülök igyekezett bebizonyítani, miszerint Pál és Jakab a megigazulás tanát illetve, ellentmondanak egymásnak; „egyébiránt“ folytatá tovább hitsorsosai helyeslése közt „ez eset nem búsit minket, sőt örülünk, hogy ama pogány abba hagyta a bálványimádást.“ ..Miért nem tesztek ti semmit.“ — kérdé erre a hittérítő — »hogy a pogányok megtérjenek.“ A válasz az lön, hogy az nem az ő teendőjük, hanem Isten dolga. Most egy muhamedanus szólalt föl a zsidók ellen; „de bizony csak a ti kötelességetek, Isten parancsolja azt.“ Csodálatos jelenet volt ez: egyfelől a pogány, másfelől a zsidó, a mozlim és a keresztyén, kik közül csak az utóbbi tesz valamit a szegény pogányért. E folyó 1882-dik év deczember havának végén, Kalkuttában egyetemes ind. missziói értekezlet fog tartatni. Jappan. A mull év folyamában Kijotában, Osakában, Matsu- jamában és Korémában, a kereszti ének tömeges gyűléseket tartottak. Bennszülött hivatalnokok úgy nyilatkoztak az itt hallott beszédekről, hogy „ha minden keresztyén predikáczió hasonló volna: semmi kifogásuk sem lenne az ellen. Mások pártolják