Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)

11-12. füzet

keriiletbeli lelkészi körök megalakulása és azok elnökeinek kiléte s hol lakása felöl, hogy az egymással való érintkezésbe lépés lehetővé tétessék.

Az öt egyházkerület értekezleti elnökei közzül a legidősebb pedig, a fentebbiek szerint kezeihez vett adatokból látván, hogy hazaszerte kik s hol laknak az egyes lelkészi körök elnökei, összehivja az első rendszeres, egyetemes lelkészi értekezletet hazánk fővárossába a pesti ref. egyházba; midőn a most csak javaslatként előadott tervezethez képest, vagy attól eltérőleg módjában álland magyar evang. ref. egyházunk papságának megállapítani azon szervezetet, melyhez az azt követő jövőben alkalmazkodni kiván.

A tegnapi értekezlet megbízása nyomán beterjesztik :

Debreczen, okt. .31. 1881.

Körmendy Sándor, Garzó Gyula, Tabajdi Lajos, Göröm- bei Péter.

E jelentés általánosságban úgy, mint részleteiben egyhangúlag elfogadtatik s annak az egyházi lapok utján leendő közététele elhatároztatik, azon felhívás mellett, hogy a ref. egyház lelkészi kara kövessen el mindent, miszerint az 1881-dik é\ ben az egyház bel-élet-képességének kifejlesztésére oly lényegesen ható lelkészi körök országszerte megalakuljanak és a szerves összeköttetés is foganatosittassék.

10) Garzó Gyula tiszttárs, a domesztika kérdésében bizottság, azon nézetének ád kifejezést, miszerint e tárgy a zsinati előmunkálatok közé már úgyis fellevén véve s a zsinattól annak életbeléptetését bizton remélhetni, ennek tárgyalásába belebocsátkozni nem látta szükségesnek.

Az értekezlet ez indokolást készséggel magáévá teszi s e tárgygyal csak annyiban kiván foglalkozni, a mennyiben az a belmisszió körébe tartozik.

11) Lévay Lajos, mint a belmisszió ügyében kiküldött bizottság előadója, előrebocsátott hosszabb indokolás után felolvasta a bizottság javaslatát, mely az értekezlet által tett némi hozzátoldások után a következőleg hangzik :

„Tekintve általában korunknak a vallás és egyház iránti közönyét, a hitetlenség terjedését s az erkölcsi élet terén felfeltünedező kóros állapotokat;

tekintve, hogy közelebbről hazánkban is a yalláserkölcsi élet megújítása s a tettekben nyilatkozó józan vallásosság