Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1. füzet
40 telt anyakönyvi kivonatból megtudhatja a szülék hitvallását és igy azt is, hogy törvényszerűit, melyik egyházban anyakönyvezendő az uj szülött. Biztos tudomást kell erről szereznie, mert a keresztelési anyakönyv „szülék“ rovatába beírandó ezeknek hitvallása is. Vannak, kik azt >s állítják, hogy az anyakönyvezés sem fölvétel. Ez az okoskodás a sophisma felhője, mely alá elakarják rejteni az igazság napjának sugárzó arczát, és ez a sophisma — mint a lapokból látjuk, — még jogtudósokat is, és pedig igazságszerető jogtudósokat tévútra vezetett. Pedig haszontalan a fáradozás, mert a nap akkor is nap marad, ha sugárzó arczára felhő borul, az igazságot nem lehet homályba borítani a sopliisrnáknak reá kergetett fellegei által. Ki tévedésből keresztel meg egvházá- hoz nem tartozó s oda még föl sem vehető egyént, az által kell tévedését helyrehoznia, az abból eredeti hibát rectificálnia, hogy a keresztelésről fölvett jegyzéket nem vezeti be saját egyházának anyakönyvébe, a hova az egyáltalában nem tartozik, hanem átteszi hivatalból az illetékes egyház lelkész! hivatalához ott leendő anyakönyvezés végett. Es ha ez nem történik, hogy ha az illetéktelenül keresztelő még illetéktelenebből anyakönyvezi is azon tényét — mi lehetett tévedés — a törvényt sértésnek bevégzett tényévé változtatja, ez által azt tanúsítja, hogy a törvényt csak ott, akkor és addig respectálja, — a mikor és a meddig neki tetszik. A kir. tábla által a soproni esetben hozott Ítélet nem csak az illetéktelenül keresztelőt, hanem az ily eseteknél anyakönyvezőt is fölmenti a törvényt sértés vádja alól, s azon sajátságos indoklással : „mert az anyakönyv nem csupán vallásfelekezeti rendeltetés s z e m pontjából, hanem első s o r - b an állami átruházott hatáskörben vezettetik a s z ü 1 e t é s t é n y e és ideje igazolására s azután arról, hogy megke rész teltetett az uj szülött.“ — Ezen indokolásból azonban, épen nem következik az illetéktelenül keresztelt egyénnek anyakönyvezése is ott, a hova az nem csak nem tartozik, de nem is tartozhatik. Maga az indokolás elismeri, hogy az anyakönyv vallásfelekezeti rendeltetés szempontjából is vezettetik, e szerint az nem csak polgári, hanem felekezeti szempontból is közokmány. Abba csakis a felekezethez tartozók vezethetők be. Az oda beirás fölvétel, még pedig most már nem csak a keresztelés ténye, nem csak a keresztszüléket a megkeresztelt egyénnek a keresztelő lelkész felekezete hitelveiben növelésére kötelező fogadás, hanem egyúttal a nemcsak állami hanem vallásfelekezeti
