Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1. füzet

40 telt anyakönyvi kivonatból megtudhatja a szülék hitvallását és igy azt is, hogy törvényszerűit, melyik egyházban anyakönyve­zendő az uj szülött. Biztos tudomást kell erről szereznie, mert a keresztelési anyakönyv „szülék“ rovatába beírandó ezeknek hit­vallása is. Vannak, kik azt >s állítják, hogy az anyakönyvezés sem fölvétel. Ez az okoskodás a sophisma felhője, mely alá elakarják rejteni az igazság napjának sugárzó arczát, és ez a sophisma — mint a lapokból látjuk, — még jogtudósokat is, és pedig igazság­szerető jogtudósokat tévútra vezetett. Pedig haszontalan a fára­dozás, mert a nap akkor is nap marad, ha sugárzó arczára felhő borul, az igazságot nem lehet homályba borítani a sopliisrnáknak reá kergetett fellegei által. Ki tévedésből keresztel meg egvházá- hoz nem tartozó s oda még föl sem vehető egyént, az által kell tévedését helyrehoznia, az abból eredeti hibát rectificálnia, hogy a keresztelésről fölvett jegyzéket nem vezeti be saját egyházának anyakönyvébe, a hova az egyáltalában nem tartozik, hanem átteszi hivatalból az illetékes egyház lelkész! hivatalához ott leendő anya­könyvezés végett. Es ha ez nem történik, hogy ha az illetéktele­nül keresztelő még illetéktelenebből anyakönyvezi is azon tényét — mi lehetett tévedés — a törvényt sértésnek bevégzett tényévé változtatja, ez által azt tanúsítja, hogy a törvényt csak ott, akkor és addig respectálja, — a mikor és a meddig neki tetszik. A kir. tábla által a soproni esetben hozott Ítélet nem csak az illetéktelenül keresztelőt, hanem az ily eseteknél anyakönyvezőt is fölmenti a törvényt sértés vádja alól, s azon sajátságos indok­lással : „mert az anyakönyv nem csupán vallásfele­kezeti rendeltetés s z e m pontjából, hanem első s o r - b an állami átruházott hatáskörben vezettetik a s z ü 1 e t é s t é n y e és ideje igazolására s azután arról, hogy megke rész teltetett az uj szülött.“ — Ezen in­dokolásból azonban, épen nem következik az illetéktelenül keresz­telt egyénnek anyakönyvezése is ott, a hova az nem csak nem tartozik, de nem is tartozhatik. Maga az indokolás elismeri, hogy az anyakönyv vallásfelekezeti rendeltetés szempontjából is vezet­tetik, e szerint az nem csak polgári, hanem felekezeti szempont­ból is közokmány. Abba csakis a felekezethez tartozók vezethetők be. Az oda beirás fölvétel, még pedig most már nem csak a ke­resztelés ténye, nem csak a keresztszüléket a megkeresztelt egyén­nek a keresztelő lelkész felekezete hitelveiben növelésére kötelező fogadás, hanem egyúttal a nemcsak állami hanem vallásfelekezeti

Next

/
Thumbnails
Contents