Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)

9-10. füzet

384

mán irányú tanodáknak kettős erővel kell ez áramlat ellen küzdeni s munkálkodniuk kell, hogy a hanyatlásnak ez irányát hová hamarább egy másod renaissane-kor váltsa fel. Csep ugyan a tengerben egy-ogy ily igyekezet, mint a mienk: de nem a nagy eseppekböl gyiil-e a tenger? És aztán mindig igaz marad az a példaszó: Gutta cavat lapidem, non vi, séd saepe cadendo. Számot vetettünk azonban a helyzettel s nem kívántunk nagyon magasra emelkedni. Kezdetnek, úgy hittük, mert folytatása lesz, elég, ha a tanulságos tartalmú, tiszta nyelvű s vonzó aesopusi mesékből kívánunk néhányat lő — 30 dbot, jól latinra át fordittatni. Kettős volt a czél. Látni, mint értik meg a görög eredetit, és mint tudják használni a latin nyelvet szóban és kifejezések hibátlanságában. A feladattal hárman próbálkoztak meg; s bár a biráló szerint nem mindenik darab mondható hibátlannak; de ha azt tartjuk szem előtt, hogy a pályázóknak ez első ilynemű kisérletök, az a szorgalom s eredmény, mely Ível a feladatnak megfelelni igyekeztek, dicséretet, elismerést érdemel s mind hárman megérdemlőnek a jutalmat. A mi különösen az egyes munkálatokat illeti: a 2-ik és 3-ik számúnak dolgozói vetélkednek egymással a szorgalomban, a mennyiben mindenik 30 — 30 dbot fordított le: de a fordítások nem egyenértékűek, a mennyiben a 3-ik számú hibátlanabb latinsággal ir. Az 1-sö számú nyelvezete vetélkedik a 2-ikkal, de mögötte marad a harmadiknak, mivel esek 16-ra megy a fordított darabok száma, de e szám kevesbségét pótolja aztán a correctebb latinság. Mindezeket egybevéve, a bíráló azt a nézetét fejezte ki, hogy a rendelkezésre álló jutalomban mind a három pályázó részesittessék a müvek jóságának arányában, úgy, hogy 1-sö helyre a 3-ik, 2-ik helyre az 1-sö, a 3-ik helyre a 2-ik számú mű soroztassék. Elfogadtatván az ajánlat, s felbontatván a jeligés levelek, ezek szerint az első rangú mii szerzője Metzler Gusztáv?