Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)

8. füzet

következő: 4. szám: „Az előbbi napon kinevezett választmány az általa készített tervet bemutatván, miután az minden oldalról megvitattatott volna, határoztatott: megértve ezen hevesnagykunsági egyházvidék az időnek intő szózatát, a jelen körülményekkel is megalkudva, hivatásának s polgári kötelességének sürgető teendői közzé tartozóknak véli, hogy az idők hosszú folyamata alatt fogva tartott jogok bilincseiből kiszaba- dittassanak, és azoknak gyakorlatbavétele rögtön visszaidéztessék. Az egyházi ügyek kormányzása, melynek presbyteri igazgatáson kellett volna nyugodni, zárt, s magát önkénye szerint kiegészítő, a nép befolyását kitiltó, s igy nyilvánosságot nem tűrt, ellenőrséget nem biztosított testületek tulajdona lévén, a kormányzott népnek teljes bizalmát nem igényelhette. A képviseleti széles alapon fekvő rendszerben találja fel ezen gyűlés ama sikert, mely szabadságot és rendet eszközölhet. Ennek rendiben, ezen egyház kebelében fekvő helvét hitvallású községeknek, az egyházak fenntartása terheiben résztvevő minden tagjait az egyházi igazgatás képviseletére, jogaiknak azonnali gyakorlására felhívja. Ennek folytán, nyíltan kimondja ezen gyűlés, hogy az egyház kormányzásával megbízandó presbyteri testületnek választásában, minden polgároknak, kik az egyház fenntartása terheiben részesülnek, egyenlő s elvitathatlan joguk van. Ezen joggyakorlatnak életbeléptetésére, első teendőnek tartja jelen gyűlés, hogy minden külön eg'yházban választassanak oly számban meg a kormányzással megbízandó presbyteri tanácsok jelenleg, hogy az ezer lelket meg nem haladó ek- klézsiában 12 tag, az ezen ezer lélek népességet haladó egyházakban azontúl minden 200 lélek népességre még egy presbyter számíttassák, — választható lehetvén minden választó polgár, egyedül a közvélemény szerint erkölcsileg megbélyegzettek nem tartathatván képeseknek; és ezen számban s módon választandó tanács fogja az egyházi kormányzást általvenni.

Hogy azonban az egyházi igazgatás minden részletei tökéletesebben s pontosabban kidolgoztassanak, és az egyházvidékek testületé is rendeztessék, mind a tervkészítés, mind a fokozatos kormánytestületek alakítása s egymáshozi viszonyaik meghatározása, és ennek rendiben már az egyházvidék papi és világi ülnökeinek, esperestnek s gondnokoknak választása is tökéletes szabadsággal s biztosítással történhessék: ennek eszközlését is — mit a külön egyházakban lakó egyes lakosok személyesen együtt nem teljesíthetnének — minden esetre az