Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)

8. füzet

szántóföldecskét kapott I. Ferdinánd királytól, melyet midőn 1551 őszén már másodszor akart birtokba venni és pedig- személyesen, a királyi adomány-levél alapján: az ellene fellázított pórnép által elüzetett, s a hivatalnokok parancsára erőszakkal is meglámadtatott, s az ellene intézett csapást, csak félrehajlása álfal kerülhette ki. Ekkor valami bátorságos helyre menekülvén, minden javait, nejét (ki nem tisztességes nő volt, s miatta sokat kellett Erdősinek szenvedni) s gyermekeit veszélyben hagyta, kik még 1551. okt. 18-án is, bizonytalan helyeken té- velyegtek s mindenek gúnyjának, sértegetéseinek kitétetve, éltöket bánatban s könyhullatásban töltötték. Meghalt Szi- nyérváralján, tisztes vénségben, mint ezt a nagybányai egyházmegye jegyzőkönyve bizonyítja. Műveit többnyire latin nyelven irta, nyelvtanát és az ujtestamentomot kivéve. 0 a magyar distichon legelső alkalmazója, feltalálója. Irt magyar éneket is, husvétra, mely a régi énekeskönyvben van, s igy kezdődik: „Krisztus im íeltámada, ki emberré lett vala, Kínt szenvede, meghala. — Fiát Theodort a lőcseiek hívták meg subprediká- tornak 1557. deczember 30-án.

2 3. Gálszécsi István, született Zempléniregyében, Gálszécsen. 1524-ben a bécsi, 1526-ban a krakkói egyetemen tanult, honnan visszatérése után, már határozott hive volt a re- formácziónak, mert Batizi András őt mesterének tartja, az pedig bizonyos, hogy Batizi már 1530-ban a reformáczió elveit vallotta, nemcsak, hanem 1530-ban készült éneke szerint már a helvét irányú reformáczióhoz csatlakozott. — Gálszécsi 1532-ben Wittenbergbe ment tanulni, honnan hazatérése után Gyulán telepedett meg, s ott folytatta reform átori pályáját, tanítván templomban és iskolában. i55o-ben már nem élt. 1538-ban megjelentkátéjának ma már egyetlenegy példánya S3m ismeretes, igy tartalmáról tüzetesen s közvetlen szemlélet után nem szólhatunk, Bőd azt írja róla: -nem tisztult volt meg még jól a régi cze- remóniás tudománytól, de mindazáltal a. megigazulásról jól értett s a fundamentomról, ha néhol láttatik is másképen szólni, azt az időhöz képest meglehet engedni.“ A gyulai főiskolából, az ő keze alól több kitűnő reformátori férfiak kerültek ki, kik hasonló vagy még elszántabb bajnokai lőnek a reformácziónak, minő volt Batizi, Szegedi stb. Irodalmilag is működött, noha a tanítás és gyarkorlati reformátorkodás sok kellemetlenségekkel s testi s lelki fáradalmakkal terhes pályája, idejét nagy