Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)
8. füzet
358 házával Luther tanát elfogadván, annak terjesztése körül kifejtett páratlan buzgalma folytán, 1523-ban esperestté választatott. 4. Hellebrand Lőrincz, iglói lelkész, a Szepesség nagy buzgalmu reformátora, Szontágh-gal együtt, 15x8—1530. tájig. 5. S z i 1 é z Ambrus, nagyszebeni lelkész, ki a nép nagy tetszése mellett élőszóval magyarázta Luthernek a gyónásról, kétszin alatti úrvacsoráról, szerzetesi fogadalmakról, irt értekezéseit, mindjárt a reformáczió kezdetén, miért is a nagyszebeni káptalan bevádolta őt az esztergomi érseknél 1525-ben. 6. Weil Konrád, ugyancsak nagyszebeni lelkész, együtt működött Szilézzel. 7. Preisner Tamás, született Kézsmárkon, reformált a Szepességen, főként Leibiczon, feltűnik 1521-ben. 8. Grinaeus Simon, bécsi magistersége s tanári foglalkozása után jött Budára s itt a hellen nyelv tanára, a főiskola igazgatója s Mátyás könyvtárának őre volt. Tanult Pforz- heimban Melánchtonnal együtt. Nyilvános reformátori működéséért a domonkos szerzetesek által bevádoltatva, Országh János váczi püspök eszközlésére fogságba vettetett, de a honnan nem sokára némely főurak s nők, főleg Mária királyné közbenjárására kiszabadulván, a hazából kibujdosni kényszerült 1523-ban, s elsőben Bécsbe vonult, s ott tanárkodott, de nem töretvén vallásos nézetei miatt, elment Wittenbergbe, még azon évben, a következő 1524. évben pedig Heidelbergbe hivatván görög nyelv tanárául, ott tanított 1529-ig,azután pedig i54i-ig, vagyis haláláig bázeli tanár volt. Az ő buzdítása folytán mentek Baumheckel, Czirják s több más ifjak 1522-ben Wittenbergbe, Grinaeusról Erasmus, az angol fökorlátnokhoz, M ó r Tamáshoz igy irt: „Ez a latin és görög nyelvben tökéletesen jártas, tudós, a bölcsészetben és mathematical tudományokban nagy szorgalommal forgolódó ember.“ Egyike ő az első helvéthitvallás készítőinek, mely 1536-ban megjelent. 9. Win schein Vid, budai főiskolai tanár, 1523-ban Grinaeussal együtt ő is száműzetett. Hazánkból kibujdosva Wittenbergbe ment, hol még 1543-ban is tanári széken volt. 10. Sperátus vagy Sprettier Pál, európai hirü, csaknem a rajongásig buzgó és tevékeny reformátor, pályáját Bécsben kezdette 1021 -ben, ott lépvén fel a reformáczió ügyében; midőn azonban 1 522. január 1 2-én a Szent-István templomban a papi fogadások, különösen a papok és szerzetesek nőt
