Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1. füzet

I

D4

most is reumában szenvedvén vasárnaponként kocsin megy a templomba s midőn szemére vetették, hogy ö ezzel vétkezik a Szombat ellen, rögtön azt felelte, hogy egy zsidó a kocsisa, a ki már szombaton este megünnepelte a szombatot.

A szószéken elejtett s hallgatóit mosolyra inditó élczei is nevezetesek. így egyszer predikáczió közben a szószékről egykét lépcsőt leugrott s azután nagy nehezen ismét vissza ván- szorgott, hogy a gyülekezet előtt ezen példában szemlélhetővé tegye azt, miszerint a bűn utján gyorsan sodortatunk s nehéz a bűn ösvényétől ismét vissza vergődni. Mindazáltal ehhez hasonlók ma már nem fordulnak elő nála.

Temploma a Themse jobb partján fekszik, oszlopcsarnok vezet belsejébe, melyben 7000 ember könnyen elfér. Tulajdonképi szószék nincs; oltár, kereszt, kép és orgona hiányzik. A főbejárattal szemközt egy magasabban fekvő pádon a presby- terek foglalnak helyet. A szószék úgy van készitve, hogy abban a szónok egész alakját a templom minden részéből láthatni. Van egy asztal, rajta biblia és énekes-könyv. Az istenitisztelet imával kezdődik, melyben a lelkész a legfőbb valóság áldását kéri a gyülekezetre. Azután kijeleli és el is kezdi az éneket, melyet csak hamar átvesz a gyülekezet és buzgón énekel tovább. Ezután következik a szent beszéd. Spurgeon egyszer a következő alapigékre építette beszédét: „A fügefa megérlelte első gyümölcsét és a virágzó szőlők jóillatot adnak, kelj fel én Mátkám, én szépem és jöjj hozzám.“ (Énekek éneke II. 1 3. v.) Beszédében kifejti, hogy a gyümölcs alatt azon igazi keresztyének értetnek, a kik hisznek Isten kegyelmében, mely a Krisztusban megjelent s ezt szeretetben tettleg is bebizonyítják. A gyümölcs ellenségei a képmutatók, hizelkedők és kételkedők a kik ott laknak a Szt. Pál templomában is, fényes szemkápráztató öltözetben lépnek az oltár elé és játszák a nagy urat. Spurgeon szabadon beszél s a mit nem talál rendén : azt kíméletlenül ostorozza. Megtörtént, hogy imájában arra is kérte az Istent,. hogy bocsássa el a minisztériumot; mert az nem Isten utain jár. Irálya folyékony, egyszerű, gyakorlati, a müveitek úgymint a műveletlenekre nézve egyiránt vonzó és megragadó; hangját ritkán változtatja, a művésziest nem keresi s csak magában a szóban rejlő erővel akarja elérni a hatást. A prédi- káczió alatt senki meg sem mozdul, nem szórakozik vagy unatkozik, hanem megfeszített figyelemmel vigyáz a szónok sza'

1