Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)
3-4. füzet
Majd felolvastatván es tudomásul vétetvén a zsinatnak f. évi október 3írén Debreczenben leendő nregtarthatására vonatkozó legfelsőbb engedély, elhatároztatott, hogy az egyes egyházkerületek hivassanak fel a zsinati képviselők megválasztására. Egyszersmind a zsinat megtarthatását előkészítő munkálatok megtételére a püspökökből és főgondnokokból bizottság neveztetik ki. Az országos alapítványok ügyében kiküldött bizottság, mely Révész Imre halála és Molnár Aladárnak azon bizottságban részt nem vehetése folytán megfogyott, Török Pál, Takács János, Hegedűs L. és Balog Ferenczczel egészittetett ki. Majd felolvastatott a 4 napon át munkálkodott misszióbizottságnak jelentése. — A bizottság javaslatai elfogadtattak, csupán azon javaslat nem, hogy a misszió-ügyben a kormány is szóllittassék fel segélynyújtásra. Az egyes egyházkerületek által a konvent elé terjesztett tárgyak között a dunántúli és tiszántúli kerületek arra kérik a konventet, keresse meg az államkormányt az iránt, hogy a világi hatóság, ha egyházi illetékek behajtásánál az egyházi hatóság hozzá fordul, nyújtson segédkezet és ne követelje, hogy azon illetékek ügyében előbb a polgári hatóság hozzon ítéletet. A konvent ez értelemben feliratot rendel a kormányhoz. A zsinattartás ügyében Ö Felségéhez intézett kérvény következőleg szól: Császári és Apostoli Királyi Felség! Legkegyelmesebb Urunk! A magyarországi helvét hitvallású reformált egyház öt kerülete, névszerint: a dunamelléki, dunántúli, tiszáninneni, tiszántúli és erdélyi egyházkerületek, már régi idő óta érezik az egyesülésnek, szorosabb együveta rtozásnak nagy szükségét, hogy az erők és érdekek czélszerü egyesítésének elvénél fogva, az egyetemes értékű közügyek, — melyek pedig oly nagy számmal vannak — annyival könnyebb megoldást és elintézést nyerhessenek, tehát valahára már törvények által egyetemesen kötelezőleg állapíttassák meg a magyar ref. egyháznak azon organikus egysége, mely egyedül van hivatva, egyetemes egyházunk védelmezésére és boldogitására. De másfelől, különösen a szoros értelemben vett magyar- országi 4 egyházkerületeknek még a X VII. század első felében keletkezett, úgynevezett kánonai is nagy részben immáron elavultak, az idő és kor szelleme által tulszárnyaltattak, tehát
