Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)

3-4. füzet

Magyar Piacette 1791-ben: „Keresztyén ember segéllésére.“ Alaxai 179.3-ban: „Keresztyéni istenitisztelet.“14)

Verestói György ref. püspök 178.3-ban: „A Keresztyén vallás.“

Márton István 1796-ban: „Keresztyén theologusi morál.“ Kazinczy Ferencz, a keresztyén hittudománynak Recen- siók. Bécs, r818. 92 1.

Kolmár József ref. esperes 18.31-ben: „Keresztyén Katedrái Tanítások.“

Kiss Adám 18.35-ben: „Egyházi beszédek“ 19. lap.

Beke Sámuel 1837-ben : „A keresztyén jó és rósz állapotban.“

Kocsi Sebestyén István r8.35-ben: „A keresztyének.“15)

Dr. Székács József ev. püspök10): „Keresztyén.“

Emlitsem-e Károli Gáspár17) biblia-fordítónkat, vagy a több század biblia-forditóit, prot. superintendenseinket, hittanárainkat ? A keresztény szóra egyetlen egy adatra sem találok. De hát a szélsőségek — a róm. katholicismus és unitáriz- mus — egymást találják. Ez utóbbiak nem simulnak, legalább nem a „Keresztény Magvető“ szerkesztője Péterfi Dénes, egy gyermekhez illő topikában, de még amaz épérzékü nép ezrei sem, melyek Erdély keleti bérczei közt lakoznak. Ugyan nem az elpirulás volna-e tisztemben, ha a balaton vidéki szülötte földem népe épérzékeire (óma, szórna, szóga, szógáló, kódus, szíva) hivatkozva, a n)ráj vezetné pásztorát ?!

VÁRI SZABÓ SÁMUEL,

tiszaföldvári ref. lelkész.

r é’g> iek.

A kecskeméti reform, egyházi jegyzőkönyvéből.

A. 1768. 12. juni. Borbély Látos Ádám, minek utánna megértette volna, hogy J. Prédikátor uraim kérdésbe vették: valyon fiától Látos Andrástól származott unokáját, mint katona gyermekét, meglehetne e keresztelni; azon felette igen megindult és sokszor gyakorolt szokása szerint fertelmes káromkou) A Szent Vinczében. — >’) Messiologia, 33.3. lap. — 16) Egyházi Beszédek. Torok I’. I. köt. 83. lap. II. köt. 7-1. lap. — i;) _\p. (Jsch XT -J(;i_ 1. Bét. IV. 16.